Mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van EGYhez. Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN, a NÉGY az eGYÉN része, az örökíthető eGYÉNiség, a GÉN. A szorgalom is átörökíthető jó példaadással. A NÉ! rámutató felkiáltás, az É magasra, ez esetben a GY hangra mutató: NÉ, GY! A GY kulcshang: eGY, aGY, alkotói naGYság. A GY hang a tervezés: agyalás, a cselekvés: gyakorlás, gyakás, gyártás kifejező hangja. Erről még fent az egy számnál. A NÉGY munkát jelentő szám. Az ember munkára teremtetett. Nem robotra, hanem értelmes alkotó munkára! Az alkotó embert a munkája, annak eredménye teszi naggyá. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: teljessége, tökéletessége, összhangja, szilárdsága. Vagy a négy fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség. A négy égtáj, négy évszak, négy ponton támaszkodás biztonsága stb. NÉGY az egyben, egy emberi testben négy végtag. A nagy végy, tégy, légy szavak munkavonatkozásúak, az általa megvalósult egy összessége. Ugyanakkor az N hang a növekvés, az É az égi magasság (minőségi követelmény), a cél kulcshangzója. A GY: gyakorlat, gyárt, gyökér és gyümölcs (munka kezdete és vége). Csak ebben a megközelítésben lehet keresni értelmét. A család, annak NAGYra növekedése is lehet a megnevezés egyik kulcsa. A nagycsalád munkát, teljesítményt igényel. Ezért serken FERre, erőre, PATtan, CSATtan, CSÜTöl, KATtan, NÉGYel FURtonFURt (négyennégy) TETTre, BOTra készen. A NÉGY* számnév ősi megnevezései megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. Ilyenek: quatro, quattuor, catro, keturi, csetire, ceithre, patru, empat, apat, tetra (ógör.), tessere (újgör.), four, fire, fyra, nne, afar, arbeit, erba stb. Aki CSÜTölt, az nem TÜCSkölt. A CSÜTölés CSATa az életért, akár egy pályán való küzdelem, kemény munka. A TÜCSkölő a pályán kívül, a TACSvonalon kívül áll, TÁCSban van, TÁCS-csa (tátja) a száját, székelyül: TÁCSog, (t)ÁCSorog. Az ősiségtől mély értelmet hordoz a CS.T – T.CS gyök: CSüT – TüCS, a népi bölcselet kezdettől alkalmazza a hangya – tücsök tanmesében. Találó a kézzel-lábbal, hannal-gyallal dolgozó kifejezés (innen a hangya neve). Ősnyelven kéz = HAN, azzal HÁNgálunk, azaz dobálunk, dolgozunk (dol – lód-ít). A láb = GYAL, azzal GYALogolunk. Ennek maradványa a Székelyföldön ma is használt kifejezés a kemény munkára megjegyzésként: – na, jól NÉGYelik. A haNGYa szó tengelyében a NéGY szót alkotó vázhangok: NGY. Tehát a szorgalom fogalma nem a hangyától vétetett, hanem a NéGY nyomán kapta az örökmozgó kis rovar a haNGYa nevet, mivel állandóan haN-GYalog. További jellemzők a számnév kialakulására: a NÉGY lábon támaszkodás biztonságával kapcsolatos – szék**, székhely, letelepedett állapot, építés, alkotó munka, népművelődés stb. Az étek NÉGY felé osztása nyomán alakult ki a kereszt, majd a fertáj (akadémikusan: fertály) = negyed fogalom. FER = négy, TÁJ = vág. Ez a negyed a tied – egyed. Később a kereszt lett a számolásoknál a sokasítás: összeadás (+), szorzás (x) jele. A keresztet sem övezte a kezdetben semmilyen misztikum. Azt a vallásalapító csalók magyarázták bele és sulykolták a néptudatba később. Tehát: egy NÉGYtagúra növekvő, sokasodó nagycsalád közös négyelése.
/*/ Szabó Szilvia* írásszakértő (grafológus) szerint: „a négyes a cselekvés, a munka száma” A már említett végy, tégy, légy is munkához kötődő. http://www.azirastukreben.hu/grafologiai-szamok-4 /**/ Érdekes, hogy az egynyelvűség idején kialakuló számok rajzolata a szék felfordított alakját használta a NÉGY jelölésére. Tudott dolog, ősi gyakorlat, a ház rendbetételekor, takarításkor a széket felfordítják. Tehát nincs mire ülni, mivel dolgozni, négyelni kell, nem pihenni, tücskölni. Azt majd a végén, miután helyére, lábára állítják a széket. A ma használt számok nem arab találmány, csak ők őrizték meg az ősiségből.