NAP – A Nap, hőt és fényt sugárzó égitest, amely körül a Föld forog. Éjféltől éjfélig időegység. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? finnugor tőből] A NA gyök a NAgyság fogalmának szótöve, köze van az életadó NŐ, aNYA (a/na – anya) melegéhez. Az AP a létfontosságú kAPcsolat, az ÁPol, APa, az élet feltételei alAPszükségletei. Tehát a NAP* szóban – NA AP – az aNYA és APa jellemzői is megjelennek, így jó példaként ösztönöznek. A P és B hangok rokonhangzók. A NAP, NAB kifejezések így azt is érzékeltetik, hogy bár APrónak látszik az égbolton, de a valóságban NAgy AB, azaz kerek. A NAB – BAN fordításnál a BAN hatalmasat jelent. A NAP szóban levő P hang értelméből indulva a P hangos gyökök egy része bővítményeikben tűz jelentésűek: PArázs, PErzsel, PÖrzs. Vagy tűzvonatozásúak: PÉk, PÁka, POkol stb. A PIReneusok a NAP PÍRjának a csúcsain való megcsillanása okán kapták a PÍRjének nevet az ősnyelvet beszélőktől. A PIRamis csúcsán is előbb villant meg a NAP sugara. A sumérok NIB, a japán őslakók NIP névvel illették: NIPpon. De a PANnon szóban is jelen van. A babiloni NABukodonozor vagy más változata szerint NEBukadnezár király a NAPról neveztette magát, és nevének első szótagja – NAB – az AB gyököt is tartalmazza, amely birodalma kerekségét jelentette volna. Az ősidőkben az égen látható vörös bolygót Vörös Napnak, azaz NIBiru-nak nevezték (nib = nap, biru = piros). /*/ ősi nevei: SZÓRÓ, SZÜN, PÁKA, ARA, HŐ, ÉGI ÚSZÓ, ÉGI TŰNEmény stb. A Nap SZÓRja a fényt, a szóban az ÁR gyök ősnyelven, ómagyar nyelven tűz, ez az ősgyök jelen van a pARázs, zsARát szavakban szintén tűz, forróság jelentéssel. Sole – olasz – SOL, l > r váltással a SZÓR értelem, fénytSZÓR. Soare – román. Sol – galíciai, katalán, spanyol, portugál. Solem – latin, Saule – lett, Saulė – litván, Sūrya – hindi, mindannyi a SZÓR értelmét közvetíti. Sun – angol, francia, ír stb. – A SZŰ = SZÍV, a SZÜN = kebel, a melegség helye, az önmagát odaadás jelképe. De a nappal NYÜSlető, este elSZUNY-nyadó értelem is. A NAPrendszer éltető SZÍVe, forró keble a NAP. Son – afrikaans, Zon – holland, Søn – dán, Sonne – német, Sunce – bosnyák, horvát, Slunce – cseh, Słońce – lengyel. Päike – észt – PÁKA, forróság (pék, pokol), P-K ősnyelvi gyökből indul. Araw – filippinó – AR, ÁR: tűz, forróság – zsARÁt, pARÁzs, nyÁR, mély fontosságú – RAW – ROVás. Aurinko – finn – ARAnyszínű forró, AuRI – rinko – keRINGŐ Hélios – görög – HŐ. Matahari – indonéz – MATA = szem, de matatás, mozgás is, HARI = nap, HARI – AR, ÁR: tűz, forróság – zsARÁt, pARÁzs, nyÁR. Eguzkia – baszk – ÉGI ÚSZó, hasonló a Hold HALaD névadójával, a ZK páros a vigyáZKodó szóban ad párhuzamot a NAP szerepével. Güneş – török, Günəş – azeri – Itt a szókezdő É hang elmaradt. Az ÉGi tÜNÉS (tündöklés) szó rövidült., de a G.N – N.G gyök: GüN – NyüG, NYÜGölés, mozgás.