NAFTA* – Kőolaj. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < görög < perzsa] A NAFTA N.F – F.N gyökből induló szó: NaF – FaN. A NAF gyök a FAN – ágyék jelentésből indul. A modern értelmezésben kőolaj, de a kezdetekkor nem jelenthetett kőolajat.
A NAFta NEdV. Az első ilyen élmény a nemiséggel volt kapcsolatos, a FANnal, ágyékkal. A NAFta egyféle SZAFt, amely a SZAPorító szervek által termelt síkosító. A földből fellövellő kőolaj NAFTA neve is ennek a FANTAsztikus (nafta – fanta) teremtő testiségnek a hasonlatából született. A hatás kölcsönös. A földből kitörő olaj a férfi FANból kitörő NAFT, SZAFT hasonlata alapján kapott nevet. A kitörő öröméből eredően adta Jákób egyik fiának a NAFTHALI nevet az ő anyja. Mint minden név ez is több jellemzőt foglal magába: a férfi FAN NAFTÁja, kitörő nedve, az ANyai ágyék, a FAN, ahonnan a világra jött, és az illatos olaj, NAFTA, amely az üdvös örömöt jelentette az ókorban, ha ember született a világra! De jelent illatos NÖVényi olajat is. Régen elsősorban a növényi olajak voltak ismertek, a kezdetekkor mindenképp. A FÁN termett gyümölcsből vagy a kéreg alól nyertek olajat, amely nagyon értékes volt. Az N.F – F.N gyök hangváltással: N.V – V.N lesz: NöV – VaN. NAF – NÖV. De lehet figyelni a többi hangváltás lehetőségeit is (f – v – p – b). A NA ősgyök az üdítő vizet is jelenti, például a MajNA, RajNA, SzajNA, PiNA folyók nevében. De jelenti a NŐt is. A NAFTA – FANTA fordítás érdekesen mutatja a kapcsolatot. A FAN , a nemző ágyék, a legerősebb vonzerő a két nem közt. Ez a VAN, a LENni kezdetének alapja. Erről bővebben a fan címszónál. Az F.N gyök változatai: FAN (ágyék), FÁN (növény, mint lelőhely), FEN (szellő, szél, áramlat), FÉN (fény, magasság) FINom (ízek,illatok), FON (súly, szövevények), FŐN (magasság, hő, szél), FUN (mélység, fenék, szél), FIN azaz vég. E gyökök fordított alakjai is jelentéssel bírók. Például NEFertiti fáraónő NEVében fény és szellő értelmű. A NOFretete változat a személyiség FONtosságát kiemelő. A FINom NAFTA, mint sikamlós, illatos olaj, sajátos, FANTÁziálható varázst nyújt. Az illatok megmaradnak az emlékezetben. Sokszor évtizedek múltán is megdöbbentő, felvillanyozó, felkavaró (felnyiffantó), ha egy valaha érzett FINom illattal találkozunk.
A NAFTA valószínű nem mindenkinek volt elérhető, így értékes kencének számított. Az illatozó fűszernövényekért háborúkat is vívtak. Az F.T – T.F gyök: FuT – TaF, és a TAFota, a FÉNYes selyem neve, annak sikamlós FINomságát jelenti. Az FT páros hangcsoportja – AFTA – a kAFTÁn, szAFTOs szavakban rangot, értéket jelent, hiszen a hosszú köpeny elkészítése sok anyagot kívánt, és már eleve meghatározta viselőjének anyagi, társadalmi helyzetét. Az ételek, italok ízletes alapanyaga a szAFT is kötődik a nAFTÁhoz. A FINom ételek sajátos elkészítési műveletsora – úgymond – szerzői jogot képezett, mivel elkészítéséhez hagyományos íz-készlet, hosszú szakmai múlt és tapasztalat szükséges, azaz értékes időráfordítás VAN mögötte. Ezeknek titkát gondosan őrzik mindenhol és minden időben. Tehát az FT valamiféle Felsőbbrendű Tényező szerepet sűrít magába. A SZAFTOs szó a nemzés, a SZAPorodás területét is érinti, a teremtés továbbvitelét, amely szintén kapcsolódik az F.N – N.F gyökcsalád szóbokrához (fan, nafta). Erről a paszita címszónál. A kőolaj, földgáz NAFTA a föld FANjából, ágyékából, FENekéből jövő áramlat. Ennek a kezdetek idején egyszerűbb szerepe volt, napjainkban azonban már rendkívül FONtossá vált, százmilliók életét áldozzák fel érte. Az F.T – T.F gyök: FuT – TaF. Az olajtermékek biztosítják a robbanómotorok FŰTőagyagát, másik FONtos szerepük a síkosítás, gördülékenység növelése, könnyebbé tétele. A fordított TAF gyök a selymes finomság, fényesség. Továbbá: a NAFTA (folyékony, gáz) jó FŰTőanyag. Az olaj FOlTot, régiesesen FÓTot hagy, s a vízen is FOlTokban mutatkozik. Az olajok SZAFTOsak. Ha a többi lehetséges hangváltást figyelembe vesszük, az N > L majd az F > V nyomán LAV, amelyet ha magas hangzóra váltunk LEV. A NAFTA folyékony LÉ, de LÉgnemű (levegő) is.
Egy másik hangváltási lehetőség az N, mint lágy hang GY hangra, az F > P-re GYAP. Ez gyúlékonyt jelent, GYAPont, GYAPTA. Végül a Pallasz nagy lexikona leírása: „Nafta (naphtha), e névvel jelölték régebben a könnyen mozgó, illékony, erős szagu folyadékokat. Igy a közönséges étert naphtha vitriolinak, v. röviden naphthának, az esetétert (etilecetéter) naphtha acetinnek stb. nevezték. […] A N.-nak közönségesebb neve petroleuméter; szintelen, könnyen mozgó, igen illékony folyadék; […] Rendkivül gyulékony; gőze levegővel keveredve a meggyujtásakor explodál. Az iparban zsírok és olajok kivonására, továbbá motorok hajtására használják.”
http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/073/pc007345.html#2 Nehezen elhihető, hogy bármely földi nyelven ilyen átfogó magyarázatot lehessen adni a NAFTA szónak névadó jellemzői nyomán kialakulásáról. De lehet próbálkozni.
*Az ismeret olyan, mint a hajnal világossága, lassan erősödik, mígnem eléri a teljes fényerőt. Rám ez éppúgy érvényes, mint másra. A NAFTA szó csak teljes értelmi kapcsolatainak, vonatkozásainak áttekintése, elemzése nyomán válik érthetővé. Az eddigi megállapításaimat felülvizsgáltam. Egy bírálat nyomán változtattam eredeti megállapításomon, de utólag rájöttem másra is. Döbbenetes, hogy sok szavunk kötődik a teremtés, alkotás földi, testi folytatása, a nemiség fogalomköréhez úgy, hogy első látásra nem is tűnik olyannak. Ilyenek a pozitív, negatív, pozíció szavak, de a NAFTA is. Ne nézzen kajánul senki a nemiségre, mert egy világteremtő képesség, amit az élőlények, köztük az ember ajándékként kapott Teremtőjétől, hogy részt vehessen a Föld betöltésében. Az állatok nem lépték túl ennek határait, ugyanúgy teszik dolgukat, mint évezredekkel ezelőtt. Csak egyedül az ember, a magát értelmesnek mondó mocskolta be. Az ember bűne, hogy mocsárba süllyesztette e nagyszerű adományt.