Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
NADRÁG – Deréktól combig, térdig vagy bokáig érő, a két combot és lábszárat külön-külön beburkoló felső ruhadarab. [A MÉKSz szerint: szláv] A nadrágot – az ősnyelvet, annak bölcsességeit hangjai, gyökei, szavai, sorai közt megőrző – magyarok találták föl, használatát a magyaroktól tanulták el a többi európai népek, tehát a megnevezés is ősnyelvi, magyar. Magyarul bontható, magyarázható szó. Meg kell jegyeznünk, hogy a nadrág a kezdetekkor nagy (nad, nád) találmány volt. Az addigi lepelruha, burok, burka, a mindennapi sürgés-forgás közepette gyakorlatiatlan volt, munka közben mindig föl kellett hajtani az alját, és egy madzaggal a derékrésznél körülövezni. Hideg éghajlatú tájakon egészségtelen. Ágyékban nem védett. A női viseletnél megoldották a több réteggel. A férfi viszont erdőn-mezőn járt, s különböző foglalatosságában gátolta a lepelszerű burka. Ezért volt szükség erre a ruhadarabra! Milyen követelménynek kellett megfelelnie? Több ok képzelhető el, több névalkotó jellemzőt takar. Egyik: az ébrenlétének jelentős részét lóháton töltő ember összeizzadt a ló hátával vagy a nyereggel, és csupasz lábszárát fújta a hideg szél. A kifejezésben a d a kulcshang, mely jelen van mind a nedves, mind a hideg szavakban. Az első szótag – nad – egyképp a nedvességgel kapcsolatos. Itt még az is belefér, amit a CzF Szótár ír róla: „a magyar nád röviden nad és nadrág gyöke között először hangazonságot lelünk, továbbá azt gyanítjuk, hogy a magyar is a nadrág nevü ruhát azon tulajdonságáról nevezte, mely szerént szárának csövei mint a nád üresek, nádminőségüek.” Ez is egy szempont, névalkotó jellemző, mivel a hasonlóság valós, hasonlít a nádra, de nem ad egyebekre magyarázatot. A dr páros például a hideggel kapcsolatos. Szülőföldemen, Erdővidéken, aki fázik, az cidrizik és didereg. És az r, a rág? Talán, mert a nadrág gyakorlati haszna összetettebb: nem rágta a fájdalom, mint addig az izzadástól felpállott ülepén keletkező sérülés miatt. Azt mindenki tudja, hogy övön aluli ügyeink, melyekről nem illik beszélni, legkényesebbek, befolyásolják egészségünket, kényelmünket, közérzetünket mindennapjainkban. Ha ott nincs rendben valami, nagyon idegesítő tud lenni. A szóvégi ág jelenti a ruhadarab két ágát. A dr hangpáros tengelyhangzó, jelen van a vízzel kapcsolatos hidro, vidra szavakban. De a condra szóban is, mely condraposztóból nadrágot varrnak. A condra tengelyében levő ndr összevont két páros (nd , dr) a nadrág szó három hangzóját tartalmazza. Ugyanakkor a dr értelme bővül az ezt a párost tartalmazó idegen szavak értelmének ismeretében, ahol sok esetben a körülfogás, keretben tartást jelenti, amely jelentés a magyar nyelvből indult (a román cadru – keret). Az nd kapcsolat a condra posztóban, a vándor szóban is jelen van. A nadrág megnevezésénél az ősmagyar nyelvet beszélők ötletszerűen: a gyakorlati érték, képi látvány, hatásokban kiváltott érzések alapján adták a megnevezést. A nad gyöknek a nedvességhez kötődését az is bizonyítja, hogy az utódnyelvekben a nad gyök, izzadást kifejező szavak alapja. Példa rá a román a năduşi – izzadni. Még fontos megjegyezni, hogy ez a szó nem egyik napról a másikra alakult ilyenné. Egy pillanat alatt csak az ösztöni ősgyökök (id, hű, hő, jó, jé stb.) születtek meg. Ez esetben a használat során a jellemzők beleépültek a névbe. Mint mindennek a nadrágnak is több neve volt az ősmag(yar)-nyelven. Például: hosszú, pántos, burok, bujtató, esetleg belebújó. Erre példa lehet a székely ujjas, mely tulajdonképpen a mellény egyik változataként indult. Van ujjatlan mellény és ujjas, mely nem már mellény, annál nagyobb – kabát, keblet takaró nagyobb (bá) – melyet röviden csak ujjasnak mondanak. Megvizsgálva néhány nadrágot jelentő – idegen nyelvek által örökölt, torzított – szóalakot találtam összefüggéseket. Például a finn housut, német Hose a hosszú jelentésre. Továbbá a pánt, pántos (pánttal felkötött) jelentésre: a görög pantelóni, japán Pantsu, angol pants, francia pantalons, olasz pantaloni. A burokra a latin bracæ, orosz bryuki, ukrán bryuky. Az észt püksid, norvég bukse, dán bukser, izlandi buxur a bu gyök (burok) mellett ksz párost is tartalmazzák, mely párossal bontva alkothatók a kászú (üreges), kúszó (belekúsztatni a lábat) szavak. A belebújóra a koreai baji. A román nyelv által használt nădrag nem lehet ősnyelvi átvétel, hanem új keletű, az utóbbi évszázadok együttélése nyomán alakult szó.