Nadrág – Deréktól combig, térdig vagy bokáig érő, a két combot és lábszárat külön-külön beburkoló felső ruhadarab. [szláv] A NADRÁG N.D – D.N gyökbővítmény: NaD – DeN. A NADRÁGviseletre az Özönvíz után, de még az egynyelvűség idején, a megváltozott éghajlati viszonyok miatt kényszerült az ember. Annak előtte ugyanis nem volt szükség meleg ruhafélékre. A ma NADRÁGnak nevezett ruhadarabot, az ősnyelvet, ómagyar nyelvet, az első nyelvet beszélők találták fel. Meg kell jegyeznünk, hogy a NADRÁG a kezdetekkor NAGYjelentőségű (nad) és DRÁGa találmány volt. A kezdetek idején elkészítése is DRÁGa lehetett, mivel nem sok tajkoló (szabó) volt képes megalkotására. A szabást szemlélők szörnyülködve nézték a DRÁGa szövet, posztó felDaRabolását. A szóalkotó elemeit vizsgáljuk. A kifejezésben a D a kulcshang, amely jelen van a Derme (bőr), neDves, hiDeg szavakban. Az első gyök – NAD – ekképp a NEDvességgel is kapcsolatos. Itt még az is belefér, amit a CzF Szótár ír róla: „a magyar nád röviden nad és nadrág gyöke között először hangazonságot lelünk, továbbá azt gyanítjuk, hogy a magyar is a nadrág nevü ruhát azon tulajdonságáról nevezte, mely szerént szárának csövei mint a nád üresek, nádminőségüek.” Ez egy névadó jellemző, mivel a hasonlóság valós, hasonlít a NÁDra, de nem ad egyebekre magyarázatot. A NADrág NAD, NAGY gyakorlati értékkel bírt, mivel NÁDalta, azaz védte az altestet. A két szára hasonló a NÁDhoz, üreges. Véd a NEDvtől, elázástól, magába szívja a test NEDvét, az izzadságot. Bő, DUNna meleget biztosít. A DR hangcsoport – ADRÁ – a nADRÁgban, amely valaha cOnDRAposztóból készült nem cIDRIzett a cUDaRI hidegben. A nADRÁgban büszkén feszíteni is lehet, egyenesen, mint a cÉDRUs, büszkén, hiún, kényesen lépegetve, mint a mUnDRUc (hiúz). Jelen időbe hozván a kezdetet, lévén DRÁga, csak annak van, aki AD RÁ. A NaDRÁgot coNDRAposztóból varrták. A coNDRa tengelyében levő NDR összevont két páros (nd, dr) a NaDRág szó három hangzóját tartalmazza. NaDRáG – coNDRa – DiDeReG hangváz: N-D-R-G – c-N-D-R – D-D-R-G. A DR hangpáros tengelyhangzó, jelen van a vízzel kapcsolatos hiDRo, viDRa szavakban. Ugyanakkor a DR páros, mint alvó D.R – R.D gyök: DeR – ReD, jellemzőt rejt. A bőr másik ősnyelvi neve DERme szó gyökalkotója. A DERmének, bőrnek RIDeg állapot, ha nincs borítás rajta. A naDRágot DERékon kötik meg. Aki fázik RIDegnek, HIDegnek (r > h) érzi a körülményeket, s ha hiDORos (ősnyelvi: nedves), ködös a levegő, ciDRizik, diDEReg. A naDRág DERmedés elleni, bár DERága, de legalkalmasabb ruhaDARab. A szóvégi R.G – G.R gyök: RáG – GeR, a nadRÁG gyakorlati haszna összetettebb. Nem dideREGgett a nadRÁGban. Nem RÁGta a fájdalom, mint addig az izzadástól felpállott ülepén keletkező sérülések miatt. A szóvégi ÁG jelenti a ruhadarab két ÁGát is. Megjegyzendő, hogy a NADRÁGot megelőzte a harisnya, a székely harisnya* őse, amely eredetileg két külön csőszerű szárként egész ágyékig takarta a lábszárakat. Erről bővebben a harisnya címszónál. Mind a harisnya, mind a NADRÁG a lovas népnél jelent meg előbb. Az addigi lepelruha, burok, burka, a mindennapi sürgés-forgás közepette gyakorlatiatlan volt, munka közben mindig föl kellett hajtani az alját, és egy madzaggal a derékrésznél körülövezni. Hideg éghajlatú tájakon egészségtelen. Ágyékban nem védett. A női viseletnél megoldották a több réteggel. A férfi viszont erdőn-mezőn járt, s különböző foglalatosságában gátolta a lepelszerű burka. Ezért volt szükség olyan ruhadarabra, amely a test vonalait követve, nem akadt bele mindenbe. Milyen követelménynek kellett megfelelnie? Több ok képzelhető el, amelyek mindegyike névalkotó jellemzőt takar. Egyik: az ébrenlétének jelentős részét lóháton töltő ember összeizzadt a ló hátával vagy a nyereggel, és csupasz lábszárát fújta a hideg szél. Az izzadástól felpállott ülepén bőrleválás, sérülés keletkezett. Azt mindenki tudja, hogy mindennapjainkban az övön aluli ügyeink, amelyekről nem illik beszélni, legkényesebbek, befolyásolják egészségünket, kényelmünket, közérzetünket. Ha ott nincs rendben valami, nagyon idegesítő tud lenni. A DR páros értelme bővül e párost tartalmazó utódnyelvi szavak értelmének ismeretében, ahol sok esetben a körülfogás, keretben tartást jelenti, amely jelentés a magyar nyelvből indult. Ilyenek az olasz quaDRo, francia caDRe, román caDRu és mások. A NaD gyök hangzót vesztve ND alvógyök, kötött mássalhangzó-páros lesz. Ez jelen van a NADrág alapanyagának, a coNDra posztónak nevében, de a váNDor szóban is jelen van. A NADRÁG úti, váNDor, zaráNDok ruhaként NAGY értékű, NAD értékű. Erdővidéken NAGYRÁGnak is mondják. A GY.R – R.GY gyök: GYaR – RoGY szintén jellemzőt rejt. A naGYRág GYARolható, azaz mindennapi ruhaDARab. Testhezálló, és ha kell, ROGYasztható is. A NADRÁG megnevezésénél az ómagyar nyelvet beszélők gyakorlati érték, látványkép, hatásokban kiváltott érzések alapján adták a megnevezést ötletszerűen. Nem bízták nyelvészekre, mert akkor még ma sem volna neve. A NAD gyöknek a NEDvességhez kötődését az is bizonyítja, hogy az utódnyelvekben a NAD gyök, izzadást kifejező szavak alapja. Példa rá a román a NĂDuşi = izzadni. Még fontos megjegyezni, hogy egyetlen szó sem egyik napról a másikra alakult ki. Egy pillanat alatt csak az ösztöni ősgyökök (id, hű, hő, jó, jé stb.) születtek meg. Minél hosszabb egy szó, annál hosszabb a kialakulási folyamata. Ez esetben a használat során a jellemzők beleépültek a névbe: olyan lyukas, mint a NÁD, nem diDeReG benne. Nem RÁGja az ülepét, NADon jó, bár DRÁGa. Aztán összeálltak a jellemző gyökszavak: NADRÁG. Mint mindennek a NADRÁGnak is több neve volt az ősnyelven a fő jellemzői nyomán? Például: hosszú, pántos, burokszerű, belebujható, lehet salapolni, messzi útra is vándorolni benne, valamint drága volt, úgyis mint kedvelt, és megfizethető értékben is. Megvizsgálva néhány NADRÁGot jelentő – utódnyelvek által örökölt, módosult – szóalakot megtalálható a kapcsolat. Például a finn housu, német hose a HOSSZÚ szóból. Továbbá a PÁNTos (pánttal felkötött) jelentésre: a görög pantelóni, japán pantsu, angol pants, francia pantalons, olasz, román** pantaloni. A BUROKra a latin bracæ, orosz bryuki, ukrán bryuky. Az észt püksid, norvég bukse, dán bukser, izlandi buxur a BU gyök (burok) mellett KSZ párost is tartalmazzák, amely párossal bontva alkothatók a KÁSZú (üreges), KÚSZó (belekúsztatni a lábat) szavak, ez utóbbi a kínai kúzi. A beleBÚJóra a koreai baji. De a SALAPol-ra is, a szuahéli suruali, maláj seluar, szomáli surwaal, indonéz salawal. A szudáni hausza nyelven wando, mint vándorútra való ruhadarab. E ruhadarabot az ősnyelv beszélői használták előbb, a fenti megnevezésekkel. A mai magyar nyelven már nem használják megnevezésként a fent említett kifejezéseket. Csak a NADRÁG jellemzőiként. A NADRÁG szó a nyelvek szétválása előtt már kialakult, mivel a dél indiai telugu nyelven Ḍrāyaru a neve, amely szóban megtalálható a DR páros: ḌRāyaru. Tehát a megnevezés ősnyelvi és így magyar. Magyarul bontható, magyarázható szó. Végezetül a DR – RD kapcsolat: a naDRág fázás, ciDRi ellen való, de ellentétben a lepelruhákkal, a naDRágban könnyebb eRDőn-mezőn dolgozni, foRDulni, peRDülni.
/*/ A vastag condraposztóból készült székely harisnyaviselet nem köthető a mezopotámiai, vagy más déli meleg vidékeken eltöltött éveikhez. Délen legfeljebb vékony anyagból, gyolcsból készült harisnya és nadrág. Valószínű, hogy a jóval hűvösebb, hidegebb Kárpát tenger partvidékén kezdtek viselni posztóból készült vastag harisnyát. Fontos megjegyezni, hogy a székely soha nem nevezte, nevezi nadrágnak a harisnyát. Székely nadrág kifejezés nincs, nem létezik. Amikor úriemberek jöttek közéjük, azokat még a múlt század elején is: nadrágos emberek jelzővel illették.
/**/ A román nyelv által használt nădrag szó vagy kun örökség, vagy az utóbbi évszázadok együttélése nyomán „magyar nyelvből átvett” kifejezés (DEX).