NADRÁG – Deréktól combig, térdig vagy bokáig érő, a két combot és lábszárat külön-külön beburkoló felső ruhadarab. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A NADRÁG N.D – D.N gyökbővítmény: NaD – DeN. Természetes, hogy a ma NADRÁGnak nevezett ruhadarabot még az egynyelvűség idején, az ősnyelvet, ómagyar nyelvet, az első nyelvet beszélők találták fel, mint legrégebbi nép. Mint mindennek, a NADRÁGnak is több neve volt az ősnyelven. Mik a jellemzői még? Például: hosszú, pántos, burok, bujtató, esetleg belebújó, lehet salapolni, vándorolni benne. Megvizsgálva néhány NADRÁGot jelentő – idegen nyelvek által örökölt, módosult – szóalakot található összefüggés. Például a finn housu, német hose a HOSSZÚ szóból. Továbbá a PÁNTos (pánttal felkötött) jelentésre: a görög pantelóni, japán pantsu, angol pants, francia pantalons, olasz, román* pantaloni. A BUROKra a latin bracæ, orosz bryuki, ukrán bryuky. Az észt püksid, norvég bukse, dán bukser, izlandi buxur a BU gyök (burok) mellett KSZ párost is tartalmazzák, amely párossal bontva alkothatók a KÁSZú (üreges), KÚSZó (belekúsztatni a lábat) szavak, ez utóbbi a kínai kúzi. A beleBÚJóra a koreai baji. De a SALAPol-ra is, a szuahéli suruali, maláj seluar, szomáli surwaal, indonéz salawal. A szudáni hausza nyelven wando, mint (vándor)útravaló ruhadarab. E ruhadarabot az ősnyelv beszélői használták előbb, a fenti megnevezésekkel. A mai magyar nyelvet beszélők megörökölték a jellemző kifejezéseket, de a NADRÁGot nem azokon nevezik. Meglehet, hogy a NADRÁG szó később alakult ki, de mégiscsak a nyelvek szétválása előtt, mivel a dél indiai telugu nyelven Ḍrāyaru a neve, amely szóban megtalálható a DR páros: ḌRāyaru. Tehát a megnevezés ősnyelvi és így magyar. Magyarul bontható, magyarázható szó. Meg kell jegyeznünk, hogy a NADRÁG a kezdetekkor NAGY (nad) és DRÁGa találmány volt. A kezdetek idején DRÁGa lehetett, mivel nem sok tajkoló (szabó) volt képes megalkotására A szabást szemlélők szörnyülködve nézték a DRÁGa szövet felDaRabolását. NAGYértékű volt, mivel NÁDalta, azaz védte az altestet. Az addigi lepelruha, burok, burka, a mindennapi sürgés-forgás közepette gyakorlatiatlan volt, munka közben mindig föl kellett hajtani az alját, és egy madzaggal a derékrésznél körülövezni. Hideg éghajlatú tájakon egészségtelen. Ágyékban nem védett. A női viseletnél megoldották a több réteggel. A férfi viszont erdőn-mezőn járt, s különböző foglalatosságában gátolta a lepelszerű burka. Ezért volt szükség olyan ruhadarabra, amely a test vonalait követve, nem akadt bele mindenbe. Milyen követelménynek kellett megfelelnie? Több ok képzelhető el, amelyek mindegyike névalkotó jellemzőt takar. Egyik: az ébrenlétének jelentős részét lóháton töltő ember összeizzadt a ló hátával vagy a nyereggel, és csupasz lábszárát fújta a hideg szél. A kifejezésben a D a kulcshang, amely jelen van a Derme (bőr), neDves, hiDeg szavakban. Az első szótag – NAD – ekképp a NEDvességgel is kapcsolatos. Itt még az is belefér, amit a CzF Szótár ír róla: „a magyar nád röviden nad és nadrág gyöke között először hangazonságot lelünk, továbbá azt gyanítjuk, hogy a magyar is a nadrág nevü ruhát azon tulajdonságáról nevezte, mely szerént szárának csövei mint a nád üresek, nádminőségüek.” Ez is egy szempont, névalkotó jellemző, mivel a hasonlóság valós, hasonlít a NÁDRA, de nem ad egyebekre magyarázatot. A NADRÁGot coNDRAposztóból varrták. A coNDRa tengelyében levő NDR összevont két páros (nd, dr) a NaDRág szó három hangzóját tartalmazza. A NaDRáG – coNDRa – DiDeReG hangváz: N-D-R-G – c-N-D-R – D-D-R-G. A DR hangcsoport – ADRÁ – a nADRÁgban, amely valaha cOnDRAposztóból készült nem cIDRIzett a cUDaRI hidegben. A nADRÁgban büszkén feszíteni is lehet, egyenesen, mint a cÉDRUs, büszkén, hiún, kényesen lépegetve, mint a mUnDRUc (hiúz). A DR páros, mint alvó D.R – R.D gyök: DeR – ReD, jellemzőt rejt. A naDRágot DERékon kötik meg. Aki fázik RIDegnek érzi a körülményeket, HIDegnek (r > h) a levegőt, ciDRizik, diDEReg. A naDRág DERmedés elleni DERága ruhaDARab. A szóvégi R.G – G.R gyök: RáG – GeR, a nadRÁG gyakorlati haszna összetettebb. Nem dideREG a nadRÁGban. Nem RÁGta a fájdalom, mint addig az izzadástól felpállott ülepén keletkező sérülés miatt. Azt mindenki tudja, hogy övön aluli ügyeink, amelyekről nem illik beszélni, legkényesebbek, befolyásolják egészségünket, kényelmünket, közérzetünket mindennapjainkban. Ha ott nincs rendben valami, nagyon idegesítő tud lenni. A szóvégi ÁG jelenti a ruhadarab két ÁGát is. A DR hangpáros tengelyhangzó, jelen van a vízzel kapcsolatos hiDRo, viDRa szavakban. Ugyanakkor a D.R – R.D gyök: DeR – RiD, a bőr másik ősnyelvi neve DERme szó gyökalkotója. A DERmének RIDeg állapot, ha nincs borítás rajta. A DR páros értelme bővül az ezt a párost tartalmazó idegen szavak értelmének ismeretében, ahol sok esetben a körülfogás, keretben tartást jelenti, amely jelentés a magyar nyelvből indult. Ilyenek az olasz quaDRo, francia caDRe, román caDRu és mások. A NAD gyök hangzót vesztve ND kötött mássalhangzó-páros lesz. Ez jelen van a NADrág alapanyagának, a coNDra posztónak nevében, de a váNDor szóban is jelen van. A NADRÁG úti, váNDor, zaráNDok ruhaként nagy értékű (nad értékű). Erdővidéken NAGYRÁGnak is mondják. A GYR – R.GY gyök: GYaR – RoGY szintén jellemzőt rejt. A naGYRág GYARolható, azaz mindennapra való ruhaDARab. Testhezálló, és ha kell, ROGYasztható is. A NADRÁG megnevezésénél az ómagyar nyelvet beszélők gyakorlati érték, képi látvány, a hatásokban kiváltott érzések alapján adták a megnevezést ötletszerűen. Nem bízták nyelvészekre, mert akkor még ma sem volna neve. A NAD gyöknek a NEDvességhez kötődését az is bizonyítja, hogy az utódnyelvekben a NAD gyök, izzadást kifejező szavak alapja. Példa rá a román a NĂDuşi = izzadni. Még fontos megjegyezni, hogy egyetlen szó sem egyik napról a másikra alakult ki. Egy pillanat alatt csak az ösztöni ősgyökök (id, hű, hő, jó, jé stb.) születtek meg. Ez esetben a használat során a jellemzők beleépültek a névbe: olyan lyukas, mint a NÁD, nem diDeReG benne. Nem RÁGja az ülepét. Aztán összeálltak a jellemző gyökszavak. A DR – RD kapcsolat: a naDRág fázás, ciDRi ellen való, de ellentétben a lepelruhákkal, a naDRágban könnyebb eRDőn-mezőn dolgozni, foRDulni, peRDülni. /*/ A román nyelv által használt nădrag szó vagy kun örökség, vagy az utóbbi évszázadok együttélése nyomán átvett kifejezés (DEX).