MUSZÁJ – Okvetlenül kell, szükséges. [A hivatásos nyelvészet szerint: német] A MUSZÁJ több részből alkotott műszó, ám mivel a magyar nyelvben nem jöhet létre egyetlen szó sem, amely nem illeszkedik tökéletesen a nyelvszerkezeti vázba, így e szót lehet az M.SZ – SZ-M gyökre építeni: MuSZ – SZuM, mivel rendkívül összeZÖMült, TÖMörült állapot tarthatatlanságában, a kötelező szükséglet szinte életfontosságú sürgető szava. A szó keletkezésekor nem nélkülözésről volt szó, hanem túlélésről. Életbe vágó kényszerítő ok miatt oly dolog megtételéről, amely bár túllépi az emberi teljesítőképesség határát, de akkor is meg kell(ene) tenni, de most rögtön, mert különben vége! Ami MUSZÁJ, az nem csak kell vagy szükséges, több ennél – a szükségnél erősebb, kényszerítőbb. A MUSZÁJ nagy úr – tartja a mondás. A szó a klasszikus rövidítés mintapéldánya. A MUSZÁJ azon kevés szavak közé tartozik, amelyeknek meghatározható keletkezési idejük. A MUSZÁJ szó létrejötte megelőzte a Vízözön végi MEGÚSZTUK szóét. A MUSZÁJ a Vízözön kezdetén, a MEGÚSZTUK a végén keletkezett szó. Mindkettő a bárkalakók száján költ. A Földet körülölelő vízgyűrű alázuhanása következtében a hatalmas tomboló víztömeg nőtt, emelkedett a vízszint, ellepte a legmagasabb hegyet is. Mit lehetett még tenni e végveszélyben?! Csak ezt: Most ÚSSZ vagy SZÁLLJ! Erre a szóra nincs más magyarázat. A szó mondanivalója az elkerülhetetlen kötelező tett. A MUSZÁJ oly kényszerhelyzet, amikor a lét a tét. A nyelv kulcsszavakba sűrítve őrzi a világ, az emberiség történelmét! Milyen mondanivaló sűrít a MUSZÁJ? A MUSZÁJ több mint a jó volna, fontos vagy szükséges, és több mint a kell! A MUSZÁJ nem tűr ellentmondást, magyarázkodást, halasztást! A MUSZÁJ az elkerülhetetlen végső megoldás, az utolsó kötelező lépés. Az SZ hangcsoport – USZÁ – azt is jelenti, hogy nagyon kUSZÁlt állapotban különleges kÉSZÜltség, ESZEs gondolat SZÜkséges a megoldáshoz, s a bajok SZÁrazon megÚSZÁsához. A CzF Szótár szerint: „a német musz seyn elferdítése; am. meg kell lenni.” Kiem. K.S. Ez így nem áll! Nem fogadható el. Egy olyan kifejezésekben bővelkedő nyelv, mint a magyar, kialakítja magának minden helyzetre tökéletesen illő, sajátosan egyedi kifejezéseit. Amint lord Bowring írta: „Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, […]” Azt mondhatjuk, hogy a német* musz seyn – az eredeti ősnyelvi Most ÚSSZ SZÁLLJ tömörült, összevont, sűrítményének – a MUSZÁJ szónak módosult alakja.
/*/ Nem egyetlen szó ez a német nyelvben. Ezrével találni magyar szavak módosult változatait, amelyeket németül nem lehet átfogóan megmagyarázni. Ilyenek a Schinken (sonka), Wagner (bognár), Wagen (kocsi, vagon), Kurbel (kurbli), Kurz (kurta) és mások, amelyeknek magyarul minden alkotó gyökszavuk külön körülírható, magyarázható, szóbokraik, összes értelmi kapcsolatrendszerük, vonatkozásaik megtalálhatóak.