MUROK

MUROK – Fehér, ernyős virágú, két éves parlagi növény. Ebből nemesített sárgarépa. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A MUROK M.R – R.M gyökbővítmény: MuR – RuM. A MUROK neve ősmag(yar)-nyelvi eredetű*. A MUROK keresztmetszete a szemünk alakját mutatja, és benne levő tápanyag a szemre rendkívül jó hatással van. A murOK nevében benne van az OK ősgyök. A szem az a lyUK, lUK, OK, amelyen keresztül fény árad be. A sátor tetején volt az OK, ahol fény áradt be (és távozott a füst). Innen az abLAK szavunk, amely kerek (ab) lyukat (lak, lék, luk) OK. A MUROK fordítva KORUM. A muROK KARós gyökerű. Az M.R – R.M gyök: MuR – RuM, a rágáskor keletkező MORaj. A román nyelvben rág = RUMega, amely ősmag-nyelvi öröksége. A RU, RO gyök a MUROK vöRÖs színére is utal (rúzsa, rózsa). A MUROKnak, mint növénynek, semmi köze a répafélékhez, csak a gyökér külső alakja hasonló. Ez okon a retekkel is lehetne rokon. Mindegyiknek karós gyökere van. Ugyanakkor hangvonatkozású: a REtek, RÉPa is: RÁgáskor REcseg, ROPog, épp mint a muROk. Az R hangcsoport – URO – a felsorolt szavakban: a mUROk kARÓs gyökERŰ, rágáskor mORAj keletkezik.

*Ez a magyarázata annak is, hogy inkább a székelyek őrizték meg e nevet, bár Szatmár környékén is használatos, mivel az a vidék is székely szállásterület volt valaha, csak ott végbement egy keveredés az Árpáddal érkezőkkel. Viszont az összeolvadás ellenére, sok székely vonást őriztek meg azon a vidéken élők. Tulajdonképpen az egész Kárpát medencében éltek székelyek, szétszórva, mielőtt bejött Árpád a hadaival. A keveredésnek csak a Kárpátok karéjában élők tudtak ellenállni sokkal szorosabb kötelékben való szerveződésüknek köszönhetően. Ez a nép a BUDVÁR sziklájának tövében tartotta országgyűléseit. Budvár sziklája nem biztos, hogy Buda nevét örökölte, hanem már azelőtti e név. Oly szikla, amely nagy (Bu) tér (udvar) fölé magasodik. Ez UDVARhely egyik névadója.