MUNKA – Az embernek – szükségletei kielégítésére irányuló – tudatos, célszerű termelőtevékenysége. [bérnyelvész szerint: szláv]
A MUNKA szó az M.N – N.M gyökből képzett: MuN – NaM, amely hosszabb idő alatt kapta meg mai alakját.
Az M.N – N.M gyök, az ősnyelven több jelentést hordozott.
Az ember egyik legerőteljesebb serkentője az éhségérzet: MANkálni kívánt.
E szükségből MENnie kellett MANkát, MÁNdrót, NÁMot, NYÁMolni valót, élelmet keresni. A MÁNt, gyümölcsöt MUNával, MANccsal szakította le.
A MUN = kéz, ták, táka – tékolás, tevékenység, MUNatáKA – kéztevékenység, összevonva, rövidítve: MUNKA. Erre bizonyíték a kéz megnevezése néhány utódnyelven a magyar MANcs, MUNa szóból: francia – main, galíciai – man, katalán – ma, olasz – mano, portugál – mao, román – mână, spanyol – mano stb.
Ha ehhez botot, MANKÓt használt, akkor a MUNa KALimpáló mozgásával, azaz MUN-KÁLva szerezte meg.
Amint a MANKÓ, kézvonatkozású, úgy a MUNKA is.
A NYÁMinak való édes gyökeret is, MANcsban, MUNában bottal, MANKÓval KALimpálva ásta ki, tehát MUN-KÁLt.
Ha megszerezte a MÁNt, MÁNdrót, NYÁMot, akkor MAN-KÁLt, evett, és elégedett, MANdra, büszke volt.
Tehát a MUNa KALimpáló valamilyen MANKÓval mozgása jelentette a MUNKÁLást, végső soron, MUNKÁt.
A gépek megjelenése előtt MINden földművelő MUNKÁt fanyelű, MANKÓs szerszámokkal végeztek.
A szó tengelyében álló NK hangcsoport – UNKA – tevékenységet kifejező a csalINKÁzik, ficÁNKOl, mUNKÁl stb. szavakban. A moldvai csángók mai napig a MUNKÁl szót használják, a dolgozik szó helyett.
A K hang, mint az aKarat egyik kulcshangja is meghatározó. A KA ősgyök szintén az aKArat, KAr alkotója, amely elsődleges és nélkülözhetetlen munKAvégző is (betakarít). A TÁK, MÁK, MUK, GYAK stb. mind MUNKAvégzést jelentő szavak gyökei. A MUNa a kéz = MANcs.
Az ógörög nyelvből vett EKONÓM, ÖKONÓM szó, amelynek jelentése gazdaság, az ősnyelvi MUNKA szó fordított alakja.
MuNKa – eKoNóM hangváz: M-N-K – K-N-M.
A szláv nyelvek nem képesek átfogó magyarázatot adni a szó kialakulásáról. A magyar nyelvben ezt fejezi ki még a dolog átforgatás elővetíti a KAMpÁN végzett MUNKÁt is. A KAMPA = mező. Az ember alkotó MUNKÁra teremtetett, az alkotó MUNKA teszi, tevékenység, tákolás, ténykedés, cselekvés, MŰKödés, MŰVelés és mások.
A MUNKA – KAMUN gyökátforgatás mutatja – a legeredményesebb a közösen, KAMUNban végzett MUNKA.
Egyes szám első személyben kijelenti: NEKEM a MUNKA az első.
MuNKa – NeKeM hangváz: M-N-K – N-K-M.
A barcasági csángók őrzik a MENNI ige N hangos ősi változatát: én MENEK.
MuNKa – MeNeK hangváz: M-N-K – M-N-K.
A MUNKA mozgás. Az ősi KINEMA szó őrzi.
MuNKa – KiNeMa hangváz: M-N-K – K-N-M.
MUNKÁhoz KIMENŐ ruhát használt, amely KAMUN azaz takarva tartja kényes, védendő testrészeit.
MuNKa – KiMeNő – KaMuN hangváz: M-N-K – K-M-N – K-M-N.
A MUNKA eredménye a betevő falat: MÁNKA. Aki nem MUNKÁl, az nem MÁNKÁl!
MuNKa – MáNKa hangváz: M-N-K – M-N-K.
Ahhoz, hogy utódok szülessenek egészséges MENŐ, MEN-NŐ, azaz em-ber, MEN és NŐ szükséges, ők ketten MENŐK, különböző NEMŰEK, akik a kis utódaikért, a MONKÁikért MUNKÁlnak.
MuNKa – MeNőK – NeMűeK – MoNKa hangváz: M-N-K – M-N-K – N-M-K – M-N-K.
A jókedvvel végzett MUNKA alatt nem lehettek NÉMÁK. Mondhatták így: ÉNEKEM száll a légben.
MuNKa – NéMáK – éNeKeM hangváz: M-N-K – N-M-K – N-K-M.
MUNKÁban legyen NÁKOM, vizem is, ha szomjazom, iszok, NÁKOM iszom.
MuNKa – NáKoM hangváz: M-N-K – N-K-M.
A MUNKÁt sok MANKÓ, azaz sok nyeles szerszám segíti.
MuNKa – MaNKó hangváz: M-N-K – M-N-K.
Aki MONÓKol, az is MUNKÁl.
MuNKa – MoNoK hangváz: M-N-K – M-N-K.
Tehát MONOK helység neve sem szláv, hanem magyar szó.
A jól végzett KEMÉNY MUNKA után jó NYOMOK maradnak.
MuNKa – KeMéNY – NYoMoK hangváz: M-N-K – K-M-NY – NY-M-K.
Ősrégi székely mondás még a régi tanyavilágból: Csak ojan messze menny MUNKÁba, míg még a KÉMÉNt látod.
MuNKa – KéMéN hangváz: M-N-K – K-M-N.
A gondos asszony szavai: Semmit se ér a MUNKÁd, ha KÖMÉNt nem vettél!
MuNKa – KöMéN hangváz: M-N-K – K-M-N.
Látható, mennyi kifejezés született a MUNKA tárgykörében azonos hangokkal. Talán nem is leltem rá az összesre.
Ily bőség csak a nemiséggel kapcsolatos kifejezésözönben található.
A CzF Szótár a mozgás alapgyökéből vezeti le: „Ha alapfogalomul a mozgást veszszük, melylyel a testi és lelki erő megfeszítése, vagyis a munka maga járni szokott, a mu gyök legközelebb állana a mozog ige mo gyökéhez, ehhez hozzá téve az egyszerü gyakorlatos g képzőt, lesz mug (mintegy mozog), és n közbevetéssel mung, innen igenév: mugó muga, kemény k-val: muka; vagy n közbetéttel munogó, munoga, munga, keményen: munka.” Kiem. K.S.
Bérnyelvész urak, lehet keresni a szláv nyelvekben is ezt a kapcsolati bőséget, hiszen önök szerint onnan lopta a magyar a MUNKA szót.
Végezetül az NK – KN értelmi kapcsolat: aki muNKál, muNKálkodik, az talán aKNát ás, teKNőt farag vagy teKNikai dolgokat készít, esetleg zoKNit köt.