Felismertem:
… volt egy meghatározható kezdet, a teremtés pillanata. A Teremtés könyvében, a Vízözön előtti feljegyzések alapján emberek nevei, jellemzői, követhető születési sorrend, életkorok jelennek meg. Ezek tényleges létezését az elmélyült nyelvelemzés igazolja. A teremtés ténye cáfolja: az ember, az emberiség homályba vesző messzi múltból eredeztetését. Az igazság soha nem lehet homályos, csak egyenes, világos és tiszta. Minden más szembe megy a valósággal.
… a tudatosan tervezett, megalkotott ősnyelv szerkezeti felépítési váza a földi ember sejtjeibe, a DNS csavaros szalag számítógépes ütemtervébe tápláltatott teremtésétől fogva, átörökíthetően. Minden később kialakuló utódnyelv e nyelvszerkezeti vázra és az ősnyelv beszédhang, ősgyök, gyökszó, hangcsoport készlet alapjaira épül. Az ősnyelvben kialakultak az élőlények, növények, jelenségek, élettelen anyagok stb. megnevezései, amelyek tartalmazzák fő jellemzőit. Hangjaik sorrendje megfordítható, összeforgatható, így érdekes ismereteket közöl a rejtett jellemzőiről. Elemzésnél a szavak hangjai, gyökszavai elforgatása, és a teljes 180 fokos átfordítás is e kísérleti gyakorlat része, néha fontos titkokat fedezhetünk fel. Erről bővebben: A gyök-, szófordulás… cím alatt, 85. old.
… mivel az ősnyelv, azaz a mai magyar nyelv képalkotó, képleíró nyelv, így minden személy, lény, tárgy, jelenség, fogalom neve a szemlélő, szemlélők által adatott, és a megnevezendő fő jellemzőinek beható tanulmányozása nyomán alakult ki. Egy megnevezés akkor bizonyul ősnyelvi, azaz magyar eredetű szónak, ha az általa képviselt értelemösszesség tárgykörének fő jellemzői leírhatók hangváza összeforgatott hangjaival. A megnevezések, nevek kialakulásának tanulmányozása egy külön nyelvészeti tudományág volna, hiszen senkire és semmilyen lényre, tárgyra, jelenségre, fogalomra nem dobtak rá ok nélkül egy megnevezést csak úgy, mint egy pokrócot: nesze, ez a te neved. Jellemzők fő névadók, 108. old.
… a magyar nyelvben a legfontosabb értelemhordozó elem a beszédHANG. A hang a beszéd húrja, hangszála által kibocsátott jelenség, amelyet a szál megpendülésekor BEntről SZÉLlel küld ki a térbe. Minden kiejtett emberi HANG valamilyen késztetés nyomán okkal keletkezik, tehát tárgyszerű, értelmet, érzelmet kifejező, megjelenítő, küldő, közvetítő. Ahová C kell, oda nem mehet K, ahová L kell, oda nem mehet T és így tovább. A rokonhang váltásoknak viszont meghatározó szerepük van az értelemalakításban. A hangról bővebben az 57. oldaltól.
… minden beszédhang legkevesebb három értelmet képvisel mind a kellemes (pozitív), mind a kellemetlen (negatív) oldalon. Teljesen különbözik a lágy és kemény hangok összetételi aránya egy parancskiosztó vagy egy érzelmi töltetű szövegben. Tehát nem igaz azon nyelvészi állítás, hogy a hang csak ott van, és a szó azt jelenti, amit. Minden szó, alkotó hangjaiban rejlő jellemzők függvényében hordoz valamely értelmet, és soha nem kerül véletlenül egy hang a szóba csak úgy találomra. A nyelvben nincsenek véletlenek, mert a génekbe épített nyelvszerkezeti váz semmi ilyent nem enged meg. Példa: a D hang lehet ellentmonDó: De, váDló, Durva, ám lehet: keDves, véDő, éDes…
… a beszédhangok olyanok, mint az emberek, rendkívül érzékenyek, mindegyik külön személyiség sajátos jellemzőkkel. Mindegyik befolyásolható a másik hang által, úgymond: nem mindegy, milyen társaságba keveredik. A hangot rugalmassága, képlékenysége segíti, hogy a szövegkörnyezetben érő befolyás hatására, a gyökbe, hangcsoportba, teljes szóba – a mondandó kidomborítása végett – összes jellemzői közül épp a szükségeset vigye be.
… minden emberi beszédhang a környezetből érkező, emberi érzékszervre ható – hang, fény, illat, íz, érintés – érzetre, érzésre adott ösztönös viszontválasz. A nyelv teljes szókincse az ember által kiejthető alaphangokra épül. Ezek a nyelv legapróbb elemei, homokszemcséi, amelyek tömörülve alkotják a nyelv, a beszéd nagy építményét. Leszögezhető örök érvényű valóság: az élő emberi beszédHANG, – mint érzés-, érzelem-, értelemkivetítő – a beszélt nyelv alapja, fő építőköve, a legfontosabb érzelemkifejező és értelemhordozó a szóban.
… egyetlen bevitt beszédhang megbontja sajátos jellemzőivel az addigi rendet, felborítja az szó mondandóját, kiválthatja, előhívhatja a már jelenlevő hangoknak más egyéni jellemzőit, s megváltoztatva az adott szóban addig képviselt szerepét, átviheti a jó oldalról rosszra, a szó jelentését, mondanivalóját (család – csalárd, csalán, csalás).
… a teremtés tökéletes nyelvének hatalmas előnye a belőle kialakuló utódnyelvek ellenében – kifejezései értelmi mélységeinek kidomborítására, mondandója árnyalására – a lágyítható mássalhangzóinak, és színes: rövid és hosszú magánhangzóinak teljes tára.
… a teremtés nyelve, a mai magyar nyelv, önmagában létező, mint a Teremtő, aki létrehozta. Sem nyelvszerkezeti váza felépítésében, sem semmi másban nem hasonlít az utódnyelvekre, így nyelvtani elemzése is teljesen eltér azok elemzési módozataitól. A magyar nyelv, élő szervezet. A nyelvészet által alkalmazott grammatika nem használható, nem alkalmazható az élő magyar nyelvre, csak a lárvanyelvekre. Az oktatott nyelvtan teljes átszervezést igényel. Csak a hanghiányos, fogyatékos utódnyelvek igénylik a nyelvi járókeretet, a grammatikát irányítóként, 202 old.
… mivel a magyar nyelv önmagában létező nyelv, így nem kötődik semmilyen nyelvhez, nem függ egyetlen nyelvtől sem. Nem illeszthető be egyetlen nyelvcsaládba sem, lévén minden nyelvek anyja.
… a ma is beszélt teremtés ősnyelve a világtörténelem eseményeit csendben figyelő, minden mozzanatát rögzítő élő tanú. A megtörtént világformáló fő események pontos ismeretéhez fontos volna az évezredek néma tanújának, a ma is élő ősnyelvnek és szavainak mélyreható kutatása.
… a nyelv alapelemeivel – beszédhangok, ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok – bebizonyítható, hogy a Földön ma beszélt összes nyelv egyetlen tőről fakad, a kezdetben beszélt egyetlen nyelvből indul. Így természetes, hogy e nyelvet beszélő első egy pár embertől, egyetlen alomból, őstől, származik minden ember, innen, egyetlen pontból indult, terjedt szét az egész Földön a népesség és a beszélt nyelv. A gyökökről az 67. oldaltól
… az első ember megteremtése pillanatában nem birtokolt egyetlen szót sem, csak beszédkészséget, képességet. Életre eszmélése első pillanatában ejtette ki az első emberi beszédhangot. Ez az ámulat hangja volt, a csodaszép környezet láttán. Ez volt a beszélhető nyelv építésének kezdő pillanata. Ezzel indult a földi nyelvépítés. Az első értelmes érzelem-, érzéskifejező emberi beszédhang vetette meg a leendő nyelv alapját. A nyelv szavainak legfontosabb értelemhordozó eleme a beszédhang! Képtelenség a nyelvészek ezzel homlokegyenest ellenkező állítása. A növény- és állatvilág hosszú évtizedek során történő beható megismerésével, azok megnevezésével alakította ki a beszéd szókincsének alapjait. Az első megnevezések egy és kéthangos ősgyökök: ló, só, kő, ég, hő és mások. A nő megjelenésével kialakult az emberpár kapcsolata, s a nemiség legbensőségesebb jelenségeit megnevező szavak tömege. A családdá válás hozta a többi bensőséges kifejezésözönt. A családok, törzsekké szaporodásával bővült a kifejezések sokasága, a társadalmi élet jelenségeit leíró alapszókincs.
… az egyetlen tőről, magból induló beszélt nyelvnek egyik fő jellemzője a megbonthatatlan váz felépítménye, amely teljesen összehangolt, bonyolult kapcsolatrendszert alkot, ám ennek ellenére, komoly odafigyeléssel követhető. Mindez, az emberi beszédkészség, beszédképesség adományával együtt, az örökítő sejtekbe, génekbe ültetve, az első embertől a ma született legutolsó kisdedig minden utódra átörökített, és átörökíthető a végtelenig.
… a megnevezések kezdeténél, a szavak kialakulásánál, az emberi örökítő sejtek DNS-ébe a teremtéskor beépített nyelvszerkezeti váz önszabályozó rendszere önműködően segítette, segíti, ugyanakkor észrevétlenül kötelezte, kötelezi a mindenkori szóalkotót, az egyszerű embert, a találó szóalkotó elem alkalmazására. Ez több jellemzőt sűrítő szavak esetében több apró lépésben, hosszabb idő alatt valósult meg, mígnem a tökéletes kép-, hang-, érzés-, érzelemleíró összetett kifejezés megszületett, s teljesen letisztulva elnyerte végső alakját. A szavak kialakulásánál az érzékekre ható jellemzők, a körülmények, cselekmények, műveletek milyensége, összessége döntő, és azok sűrítve jelen vannak a megnevezésekben. Egy példa: TALÁLKOZUNK. Ha TALÁLKOZUNK a TALálákozásnál LÁTjuk egymást. Egymásra LELünk. úgy taLÁLkozunk. A TALÁLkozás olyan, mint egy kincsLELET. A találKOZásnál, mintegy összeZÖKkenünk, koccanunk kellemesen. Évtizedek utáni találKOZáskor néha ZOKogunk az örömtől, a megelevenedő emlékeink hatására. Ilyenkor rengeteg KÖZölni valónk van. A találkoZÓN nemcsak NÉZünk egymásra, hanem NÉZeteinkről is szót váltunk. A szerelmi találkoZÓN a NÉZésnek különleges ZÖNgéje van az érzelmi, érzéki öZÖN szabadul fel, önti el a szívet. A tALÁLKOZásnál ÖLELKEZnek az emberek. Ily taLÁLKOzásnál felvidul a LELKE mindenkinek. Amikor közeliekkel találKOZUNK, érezzük, hogy KÖZÜNK van egymáshoz.
… a leggazdagabb szókincs, a legváltozatosabb kifejezésözön az emberi létnek azokon a területein alakult ki, amelyek a legnagyobb hatást gyakoroltak érzékeire, érzelmeinkre, ez okon a legnagyobb fokú érdeklődést váltották ki belőle, s így legfontosabbak számára. Ebben messzire megelőz minden mást a férfi-nő, a szaporodás, a család tárgykörének kifejezésözöne. A szókincsnek jelképes küszöbjei vannak. Nyugodtan kijelenthető, hogy a nyelvi gazdagság legbőségesebb, legváltozatosabb, legszínesebb, legbensőségesebb kifejezései a házaspár legbelső hálószobájából indulnak, azaz a szobák küszöbjén belüliek, senki másra nem tartozók! A kettőjük közti bensőséges, érzelmi-testi egység kifejezői. Ha ezt kincsként megőrzik, jó értelemben büszkék lehetnek rá. A többi e küszöbön kívül, a konyhában folytatódik, a meghitt családi egység, vérségi kötődések: apa, anya, testvér, nagyszülők. Itt következik egy küszöb, amely a szólás szerint is „nagy határ”. Ami e küszöbön belül történik, nem tartozik a küszöbön kívüliekre. A küszöbön belül szűk, kívül bő a tér. A szókincs többi része elfér a küszöbön kívüli bő térben. A ház körül, a gazdaság, kert, rokonok, a mező, aztán tágul a kör a nagyvilág irányába. Ezek bővülnek a Teremtőjükkel való imádati kapcsolatuk bensőséges kifejezéseivel. E szavakkal lehet a leginkább bizonyítani a mai magyar nyelv ősnyelvi eredetét. Mindenre több kifejezése volt, hatalmas szóbőséggel. A továbbiakban létszám bővülésével, a kialakuló közösséget életben a leginkább felmerülő tárgykörök kifejezései alakultak ki.
… a nyelv szavait alkotó elemeknek oly pontos az egymáshoz illeszkedése, oly szoros értelmi kapcsolata, mint a világűr bolygótesteinek a vonzás oda-vissza viszonyban összehangoltsága vagy az élő testet alkotó szervek egymáshoz kötődő, egymástól függő, egymásra ható láncolatban működése. A teremtett élő nyelv épp olyan tökéletes, szorosan, szervesen összehangolt felépítésű, mint bármi más a minket körülvevő teremtett világban.
… a magyar nyelv, a ma is élő ősnyelv, alkotó gyökei és hangcsoportjai több ezer év múlása ellenére ma is ugyanazok, ugyanazt az értelmet hordozzák, mint a kezdetek idején. Semmi nem változott gyökrendszerében, hangcsoport készletében. Változó-e a magyar nyelv? 159 old.
… a teremtés nyelve, a magyar nyelv önszabályozásra, önszervezésre képes, mivel az örökítő sejtekbe, génekbe épített nyelvszerkezeti vázának önműködő éber, rugalmas szóépítő eszközrendszere lehetővé teszi a szóalkotó beszélő számára a menet közbeni módosításokat a bővítményekben azonos gyökre, változatos hangbeillesztésekkel, hangugratásokkal.
… a mai magyar nyelv, a teremtés nyelve – lévén élő, szószülő nyelv – minden szüleményét, fialását annyira ismeri, mint anya gyermekét. Szavainak alkotó vázhangjaival bármely körleírásban tökéletes jellemrajzot ad bármely lény, tárgy, jelenség, cselekmény megnevezésébe sűrített minden sajátosságról, s e jellemzőket színesíti a névben részt vevő magánhangzókkal (pl. mező, kalász, kamulény, lajhár s a többi sok száz). Szócsaládok, 141 old.
… mássalhangzó-párosokat – amelyek hangzókieséssel kialakult alvógyökök – egy bevitt hangzóval felélesztve újabb jellemzőket villantanak meg, árnyalva a szó mondandójának rejtett vetületeit. E jelenséget a nyelv önszabályozó, önszervező szóalkotó rendszere irányítja, hangelhalással, hangkieséssel engedve egyszerűsítéseket. A kötött mássalhangzó-párosok olyanok a nyelvben, mint a közúti csomópontok irányító jelzői. Összetevő hangjaik függvényében irányt mutatnak fogalomkörök jellegzetességeinek felismeréséhez. Utódnyelvi jelenlétükkel jelzik ősnyelvből származásukat, felismerhetővé teszik, mely tárgykörben voltak kifejező szóalkotók a teremtés nyelvében. Példa: sürögő sürgő, továbbá: sürgős – urgent, emergencia, vagy öblít – abluente és a többi ezernyi.
… sem a DZ, sem a DZS nem minősíthető egyetlen hangnak. Mindkettő kötött mássalhangzó-páros. Erre a maDZag és lánDZSa szavak bizonyíték, mivel a DZ, DZS két gyök határán állók, és alvógyökként jellemzőt rejtenek a szóban. Ez igaz akkor is, ha a CzF Szótár is így említi. Ez alapon a GYZ is lehetne egyetlen hang: jeGYZő, heGYZő stb.
… a kötött magánhangzó-párosokat, amelyeknél kiesik a lágy mássalhangzó, s így hiányzik onnan. Példa erre a leány vagy épp a hiány szó, amely valami híján lévő állapotot leíró. A kieső lágy J-t a szóvégi N hang lágyításával pótolja: le(j)ánY, hi(j)ánY. A jelenséget a nyelv önszabályozó, önszervező szóalkotó rendszere irányítja. Ettől hajlékonnyá, dallamossá nemesedik a nyelv. A jelenség neve az ősnyelvben lehetett HIÁnyTos, a grammatika HIÁTusnak nevezi, és latinként jegyzi, holott a szó ősnyelvi, de a száraz latinnak nem lévén lágy hangzója, nélküle ejti, s mivel a latin nyelv mély hangzókra épülő, a záró gyök O hangját U hangra váltja.
… a nyelvben léteznek hangcsoportok, felismertem ezek fontos szerepét. A hangcsoport két gyökszó közti összekötő elem. Mint a falban két téglát borító, összekötő harmadik, vagy az élő sejtek közti anyag. A gyökök és hangcsoportok hangjai összeolvadhatnak a szóban. A kéthangos, egymásnak háttal álló ősgyök is értelemhordozó hangcsoportot képez (kellem), a két mássalhangzó össze is olvadhat (az ás címszónál). Hangcsoport kialakulhat egy mássalhangzó, de kötött mássalhangzó-páros körül is. Pl.: szeRelmes, szereLMes, oly erő, amely elmét is befolyásoló. Vagy: két vegyi anyag összeoLVadhat, olvaDHat. Ilyenkor ELVEsz az addigi jelleg. De ez az egymásba OLVAdó, egymásban ELVEsző folyamat ADHAt egy új, addig ismeretlen anyagot. E hangcsoportok máshová is beépülhetnek ugyanilyen értelmet nyújtva. A nemek egymásba OLVAdása ÉLVEzet, ez utódot ADHAt. A jég megOLVAdásakor ELVÉsz az addigi halmazállapot, de így vizet ADHAt számunkra. A hangcsoport a szó további rejtett értelmét is kidomborítja, megvilágítja. Hangcsoportok 101 old.
… az összetett szavak képzésekor a gyökhatárokon létrejövő új alvógyökök, hangcsoportok a szó által leírt lény, tárgy, jelenség, cselekmény további jellemzőit kidomborító pótlólagos értelmet hordozók (a gyermek, vértanú, ádámcsutka címszavaknál).
… a teremtés nyelve, a mai magyar nyelv minden egyes ősgyöke, gyökszava, hangcsoportja szögesen ellenkező irányba (180 fokban) megfordítható. A fordítás megvillantja, leírja a szó által megjelenített: lény, tárgy, jelenség, cselekmény több más jellemzőjét. Kész szavai, kifejezései szintén megfordíthatók vagy azok hangjai átforgathatók. Ezt nevezhetjük nyelvi Rubik-kocka jelenségnek. Ez az összeforgathatóság képessé teszi egy tárgykörön belül ugyanazokkal a hangokkal akár öt-hatféle dolog megjelenítését, a teljes körülírást is (a kalász, tábor, osztováta és ezernyi hasonló példa). Átforgatható gyökök, hangcsoportok 82 old.
… a teremtés nyelvén, az eredeti nyelven, az összes többinek nyelv-anyján, anya-nyelvén elemezhető az utódnyelvek teljes szókészlete gyökönként, szavanként, mivel e nyelv az eredeti, megtervezett nyelvi vázszerkezetre épül, birtokolja az értelmi kapcsolati rendszer teljes viszonyítási alapkészletét, amelyek az elemzéseknél kulcsfontosságúak. A viszonyítási alapkészlet: az ősiségtől változatlan: értelemhordozó hangok, ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok, hangvázak, amelyek ezrével vannak jelen meghatározó elemként a mai magyar nyelvben.
… az ősnyelvben minden gyöknek, szónak élt a fordított változata is. Az összeforgathatóság ad választ az utódnyelvek szavai kialakulásának eddig még megválaszolatlan kérdésére. Ezzel magyarázható a teremtés nyelvének hatalmas, bőséges gazdagságú szókincse, szavainak irdatlan mennyisége, amely alapból később kialakultak az utódnyelvek összes szavai. Példa: hangonként: SZ-I-G-O-R-Ú – R-I-G-U-R-O-SZ. Gyökönként: RE-PE-SŐ – PE-SŐ-RE, ebből: a PÁ-SSA-RO, PA-SĂ-RE = madár. Teljes fordítás: EK-ON-OM – MO-NO-KE azaz MU-N-KA. Utódnyelvek 221 old.
… a gyökök megfordítva szögesen ellentétes értelem kifejezésére is képesek. A magyar nyelvre jellemző: azonos hangvázzal megjeleníteni ellentétes végleteket egy tárgykörön belüli kifejezésekben. Például: HeGY > < GYeH azaz mélyedés vagy DoMb > < MeDer, SZÉKel > < KÓSZál, (kis)DED > < DÉD, és az ezernyi többi. A teremtés ősnyelvén minden oda-vissza gyökkel épültek szavak különböző változatai. Átforgatható gyökökről szavakról 82, 85 old.
… a magyar nyelv toldalékol, s bár ragozó nyelv, de nem a szónak mai grammatikai értelmében. A magyar nyelvben nincs olyan hangtömörülés, amely kifejezetten csak rag vagy képző, ez csak az utódnyelvekre jellemző. A magyar nyelv szavai gyökök és hangcsoportok füzére. Oly ősgyökök gyökszavak töltik be a ragoknak, képzőknek nevezett szóalkotó elemek szerepét, amelyek más szavakban szókezdő, szóközi gyökök is (-ban, -ben: banda, bendő, továbbá: -ból, -ből: belőle, bélben, kebelben, belső kabátbélelésben és sok más). Ragozó nyelv-e a magyar? 200 old.
… utódnyelvek csak eredeti gyök- és hangcsoport készletre építhetnek szavakat. Egyetlen később alkotott szavuk sem lépheti át a teremtés nyelve vázszerkezete által megengedett, biztosított szóalkotási szabályösszesség határát.
… a teremtés nyelvének a teremtéstől kiszámítható első kétezer esztendeje alatt, az egynyelvűség idején kialakult irdatlan mennyiségű szavaiból, kifejezéseiből épülhetett fel az összes utódnyelvek teljes szókészlete. Az emberi hangképzők által kibocsátott kb. 40 hang az alapja a világ összes nyelvei több százmilliós szótömegének.
… az utódnyelvek nem élő nyelvek. Szavaik beszáradt lárvaszavak, amelyeket elő- és utóképzőkkel, ragokkal keltenek életre, serkentenek mozgásra, tesznek érthetővé, azokkal árnyalható értelmük, mondandójuk. Nincsenek saját szóalkotó elemeik, csak az ősnyelvből megörököltek. Bár e nyelvek is alkothatnak szavakat, kizárólag a teremtés ősnyelvének szóképző elemeiből tehetik meg, ám nem tudnak azokra átfogó, teljes magyarázatot adni. Csak az élő ősnyelvbe visszahozva, elemezve mutathatók ki az utódnyelvi szó által leírt lény, tárgy, jelenség, cselekmény jellemzői. Például a román STRICA, azaz SZTRIKA, amely románul nem elemezhető, ám alvógyökei felélesztésével megmutatható a szó eredeti alakja: SZéTTöRIK A. De minden utódnyelvi vagy onnan visszatért szó elemezhető magyarul: textil, natur, stone, spectacol, sticla, klub, kurbli, kategória stb. Utódnyelvek szavai 221 old.
… az eredeti teremtés nyelvének a magyar nyelvben megőrzött szókincse, s igéinek igekötőkkel dúsítható változatai oly hatalmas halmaz, amelyhez hasonlót külön-külön egyetlen mai földi nyelv sem birtokolhat. A mozgás, járás leírására közel 15 ezer egyszavas kifejezés, a szólás, beszéd leírására is közel ennyi.
… minden utódnyelv hanghiányos. Minden olyan nyelv, amely nem birtokolja az ember által kiejthető összes hangot, fogyatékkal élő nyelvnek minősül, szókincsének kialakulása e hanghiányok okozta korlátokba ütközik, és kifejezési gondokkal küzd. E megállapítás érvényes a kifejlettnek mondott, modern mai európai nyelvekre is utolsó szálig. E nyelvek sok egyszavas ősnyelvi megnevezést csak több szóval körülírva képesek kifejezni. Utódnyelvek szavai 221 old.
… a ma is élő ősnyelv, a magyar nyelv szavai, gyökök és hangcsoportok füzérei. A nyelv egyszerűsíti a szó-felépítményt. A gyökök találkozási pontjain a hasonló hangok összeolvadnak, ami figyelembe veendő a gyökök keresésénél. E jelenség a csak mai sima grammatikai szótagolással nem észlelhető. Gyökelemzésnél azonban így mindig kimutatható a teljes, ép gyök. A szó külön gyökönként összeforgatva a művelet módjára is választ ad. Példa erre: VÁLOGAT – VÁL-LOG-GAT. Hogyan VÁL-LOG-GAT? Egyenként TAG-GOL-VAL, mutatván, hogy a tagok közt gol üres tér van. Ez leegyszerűsítve: VÁLOGAT – TAGOLVA. Ha az ősi formát keressük: tagolval, akár mint a lavór – róval. Gyökök és hangcsoportok együtt 78 old.
… a szavak hangvázai rendkívül fontos nyomravezető elemek, esetenként az utódnyelvi szavak azonosításában is:
VáNDoR – WaNDeReR hangváz: V-N-D-R – W-N-D-R-R vagy BoDNáR – BiNDeR hangváz: B-D-N-R – B-N-D-R,
MuNKa – eKoNoM hangváz: M-N-K – K-N-M és KeNDeR – ReDNeK hangváz: K-N-D-R – R-D-N-K (redneck), RiDeG – RiGiD hangváz: R-D-G – R-G-D (élő, pl. nő: frig+rigid összevonva: frigid = hideg-rideg, fagyosan viselkedik). Utódnyelvek szavai 221 old.
… a magánhangzókkal végződő, igekötőknek minősülő ősgyökök (ki, be, le stb.) az ige első mássalhangzójával képeznek gyökszót, így gyökelemzésnél ez meghatározó. Példa: KIRívó – ki-rívó – RIKító, KIRakat – ki-rakat – REKlám, RÁVilágít – rá-világít, RIValda – VIRuló. Ugyanez a szabály a szóösszetételeknél is érvényes.
… a nyelv nem igazolja az úgynevezett „tudomány” által kialakított, oktatott, tenyeres-talpas-szőrös, görbe hátú, fára mászó, a barlang előtt vadmalacra váró, makogó ősember valaha létét. E kép, e tan végképp és visszavonhatatlanul eldobható. Isten tökéletes, elmei képességének teljes birtokában levő embert teremtett a Földre. A beszélt nyelv a gondos, tervszerű teremtést igazolja 45 old.
… soha nem volt egész Földre vonatkoztatható úgynevezett kőkor, bronzkor, vaskor. Ez olyan történész-régész megállapítás és tanítás része, amelynek kötelezően illeszkednie* kell a bizonyíthatatlan őslénytan, kifejlődéstan összképhez. Az igazság: ilyen „korok” csak helyi jellegűek lehettek és csak egy adott területen egy népcsoport életet újrakezdő fémfelhasználási jelenségei a helyi adottságoktól függően. A fémeket már az Özönvíz előtt használták széles körben. A vas kötődésű vásár szó már az úgynevezett „kőkor” előtt kialakult. A rezgő réz, a rezzeneten, rezzeneten alapuló, zene fogalomköréhez kötődő szavai is az úgynevezett kőkor előttiek, sőt Vízözön előttiek.
… a jégkorszakok nem úgy voltak, ahogyan beszámolnak róla. A lakott földrészek kezdetben átjárhatók voltak. Atlantisz és a többi nem elsüllyedtek, hanem a vízszint emelkedett föléjük. Eltűnésüket az Özönvízkor a Föld sarkaira beomló hatalmas mennyiségű jégtömeg lassú ütemű leolvadása okozta, amely több évszázad, évezred alatt zajlott le, ez okból lassan, ellenállhatatlanul megemelkedett a vizek szintje, kialakultak a világtengerek. Ezekre bizonyíték a víz alatti városok, a tengerpartok közelében víz alatt levő épületek De itt megint a teremtés tényként tagadása, gátolja a „tudományos” beismerést.
… a földrajzi neveket összevetve az ismert változásokkal és azok történelmi időpontjaival, tisztázódnak a folyamatok. A jégolvadás nyomán emelkedett a kATLANok, kATLANTI tenger szintje, áttörve GIBRAltár küszöbét, elöntötte sós vízzel az addig édes vizű Földközi-tengert. Ekkor emelkedett meg egyszerre kb. negyven méterrel a Földközi-tenger szintje, és a Fekete-tenger felé is utat tört, elöntvén az addigi nagy, gazdag és takaros, BŐSPÓROS ökörlegelő völgyét. A földrajzi nevek bizonyítanak. A GIBR oltárkő melletti, azaz GIBRAltári földsáv, hídszerűen emelkedő, földhíd szerepet betöltő BEREG, BORGÓ, BRIG, GIBR átszakadása. Vagy a mai olasz csizmasarkot és Albániát összekötő földsávon ÁTRONTÓ, OTRANTÓ víz, azaz hIDRO ekkor öntötte el ADRIA síkságát, hatalmas sODRÓ erejével IRDAtlan pusztítást végezve, elsöpörte, víz alá temette annak part menti településeit. Ugyanekkor Afrika északi partvidékét, Héraklion városát is elöntötte, valamint a Fekete-tenger partvidékét. Ekkor váltak sóssá az addigi édesvizű tengerek. Ősnyelvet megőrzők 179 old.
… az ősnyelv csak olyan nyelv lehet, amely minden érzékre ható ingert ösztönösen kibocsátott hangokkal, kéthangos ősgyökökkel megválaszolni képes, és azokból a hangokból, ősgyökökből olyan gyökszavakat, teljes szavakat alkot, amelyek annyira találóan, híven írják le az észlelt jelenséget, hogy a megnevezés hallatán a leírt kép hasonmásának képzeletbeli megalkotására késztetik a fogadó elmét. E nyelv megtervezett, sajátos szabályokkal vezetett rendszerre épül, matematikai és zenei összhang jellemzi.
… az ősnyelv, a teremtés nyelve, természetes védettségben vészelte át a történelem viharait a Kárpát-medence körül, majd a medencében. Az eredeti nyelvet csak helyben székelő, megbonthatatlanul szorosan összetartó, önsegélyző társadalmi rendszerben élő nép** őrizhette meg, amely soha nem vándorolt, csak termőföldet keresve terjeszkedett. Mindig önellátó volt minden téren, nem volt szüksége külső segítségre. Nem vegyült más népekkel, nem engedett be sorai közé egyetlen idegen elemet sem. Nem halászó-vadászó életmód volt rá jellemző. Táplálékul a saját termesztésű, tenyésztésű anyagból készült élelmiszert használt. Ősnyelvet megőrzők 179 old.
… a magyar nyelv gyökereit nem Ázsia messzi keleti vidékein kell keresni, mert minden vándorló nép keveredett és elveszítette nyelvének tisztaságát. Sehová nem kell kimenni érte, az Özönvíz után már megjelentek az ősnyelv beszélői a Kárpát-medencében, azóta itt élnek. Bizonyíték az összes Kárpátokból eredő folyó neve. E folyók nevei a forrásvidékük jellemzőit rögzítik, mivel ott indult el az élet a gerinceken, és a Kárpát-tenger vízszintjének lassú, szakaszos apadásával ereszkedtek alább. Ekkor alakultak ki a pallagok ***, amelyeket megműveltek. A több évszázados apadás alatt e nép végigélte a térség történelmét. Ez tükröződik a földrajzi megnevezésekben, a települések neveiben is, például a Duna menti települések, amelyek a vízapadást követve lassan alakultak ki. A magyar nyelvet beszélők ősiségét ezeken a hegygerinceken és a folyók vonulatain kell keresni, mert kezdetben ott folyt az élet, ott van életük és haláluk nyoma (kegyhelyek, temetők). Kutatni kellene azokat. Ősnyelvet megőrzők 179 old.
… a világ minden táján a földrajzi megnevezések: hegyek, völgyek, folyók, tavak, tengerek, ősi települések a teremtés nyelvén kaptak nevet természetes jellemzőik szerint. Példa: Ázsia, Afrika, Európa, Himalája, Altáj, Rajna, Madrid, Oslo, Koppenhága, Rostock, Stockholm és mások. Az ősnyelv, mint örök tanú, a földrajzi nevekben 212 old.
… a kezdeti egynyelvűségre vezethetők vissza különböző térségekben található név és megnevezés hasonlóságok, amelyekre a Tamana jelenség kutatói utalnak. Ezek nem a Kárpát-medencéből kirajzás, hanem a kezdeti világszintű egynyelvűség sziklakemény, megcáfolhatatlan bizonyítékai. Hasonló jellemzők nyomán hasonló megnevezések születtek a világ különböző tájain, egymástól teljesen függetlenül a világ akkor beszélt egyetlen nyelvén.
… egy adott szó, abból a nyelvből származik, amely nyelv birtokolja az eredeti nyelvi vázszerkezetet, s az értelmi kapcsolati, viszonyítási alapkészletet, amelyek az elemzéseknél kulcsfontosságúak. Amely nyelvben elemeire bontva, érthetően, aprólékosan, akár hangonként, hangértelem alapján, a szókialakulás fokozatai magyarázhatóak. Abból, amely nyelvben átfogó magyarázat adható névadó jellemzőiről, alkotó elemeiről, kialakulásának folyamatáról, és alkotó hangjaival körülírható, magyarázható a mondandója. Állítani lehet bármely eredetet, de bizonyítani kell, és az már jóval nehezebb! Hogyan állapítható meg a szavak eredete? 132 old.
… minden nyelv ősnyelvből eredése vitathatatlan, de vannak olyan nyelvek, amelyek szavaikban több ősnyelvi gyökelemet eredeti szószerkezeti rendeződésében őriztek meg, s így első látásra felismerhetők. Más nyelveknél a hangsorrend felcserélődés miatt bonyolultabb lehet a szóeredet kereső elemzés, de nem kivitelezhetetlen.
… az utódnyelvek által megörökölt szavak megfejtései nyomán kiteljesíthető az ősnyelvi szókincs, és így a régmúlt eseményeire vonatkozóan még átfogóbb ismereteket nyerhetünk.
… egyes szavak nyelvi megjátszhatósága, a teremtés nyelvének, az ősnyelvnek a megteremtője általi bölcs tervezése nyomán válnak lehetővé. Az értelemhordozó elemek kölcsönös egymásra hatása, összefűzhetősége, áthidalási lehetősége, a gyök- és szófordíthatóság, a hangok, gyökök átrendezhetősége révén lehetőséget adnak szavak százainak alkotására, mind az ősnyelven, mind az utódnyelveken.
… a teremtés nyelvének egyik fő jellemzője, hogy egy tárgykör egymáshoz kötődő értelemhordozó kulcsszavait azonos hangváz hangokkal jeleníti meg! Szócsaládok a 141. old. Mi történt Édenben? 267. old.
… a hivatalos, hivatásos „magyar” nyelvészet – a magyar nyelv, a magyar szavak eredetére vonatkozóan – vagy tudatlanul ferdít, vagy tudatosan hamisít. Nem ismeri fel, vagy nem akarja elismerni, hogy a magyar nyelv teljesen más beosztályozást igényel a nyelvek összességének ellenében. A magyar nyelvre –, mint élő ősnyelvre – teljesen más nyelvtani elemzési mód alkalmazandó, mint a beszáradt lárvaszavakból álló, hanghiányos utódnyelvekre. A hivatalos hivatásos nyelvészet 189. old.
Azt is felismertem, hogy a felsoroltaknak a mai hivatásos nyelvészet általi elfogadása ledöntené a finnugor bálványt talapzatáról. Bár e bálványt foggal-körömmel védik, ledöntési folyamatát csak késleltetni tudják ideig-óráig, mert természetszerűen bekövetkezendő a jövőben, a megfelelő időben!
———————————————
/*/ A régész számára kötelező az ősleletek dogma szerint osztályozása, ha a szakmában akar maradni. Különben kiutálják, peremre szorítják, még ha oly szakmai tekintély is, mint a hatalmas ismerettel bíró László Gyula professzor.
A kormegállapítások ficamai abból adódnak, hogy figyelmen kívül hagyják:
1.A fémek széleskörű feldolgozása már Özönvíz előtti. Erről a Biblia számol be, de rengeteg elhallgatott őslelet is igazolja. E tényt a régészet kötelezően mellőzni hivatott, különben elismerné a teremtés tényét, ami tilos.
2. Az Özönvíz és járulékos kataklizmái – földrengések hatalmas csuszamlások – feltúrta, felkavarta, felforgatta az addigi talajüledék rétegeket, így sokkal korábbi földtani talaj- és szénrétegekbe kerültek, ágyazódtak be fémek és csontok. Az ásatásokkal felszínre hozott sok fémeszközt, csontanyagot az azokat körülvevő rétegek kora szerintinek minősítik. Ezt sem szabad beismerni, mert szintén a teremtés tényének elismerése volna a következmény. Egy kijelentés képet ad erről a viszolygásról: „Nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” R. Lewontin
/**/ Három nyelvőrző népcsoport ma is itt él a Kárpát-medencében, Kárpátok körül, magyar gyűjtőnéven: székely, palóc, csángó.
/***/ A gyergyói illetőségű Czimbalmas Tivadar pallag kutatásai a Gyergyói havasokban, bár ő emberi eredetűként azonosítja.