A szó alapgondolatának meghatározója a kezdőgyök. További gyökök, hangcsoportok többnyire a megnevezett lény, cselekmény, tárgy, anyag, jelenség, művelet jellemzőit, ha folyamat, az ahhoz szükségeseket írják le.
Sokan nem értik, de a gyökelemzésnél azt kell nézni, hogy a gyökök, hangcsoportok, mint szóépítő nyelvelemek, külön-külön, akár átforgatva, milyen értelmet visznek be a szóba, mert a szó azt a mondandót hordozza, amit a szóalkotó elemek bevisznek. Ezek beilleszkedve, egy szóvá kovácsolódva, sűrítik, összesítik, s kivetítik a közlendőt.
————————–
Olyan ez, mint amikor egy adott megbízás elvégzéséhez, a szakmát jól ismerő csapatot állítunk össze.
Ha favágásról van szó, nem hívunk pincért, könyvelőt, hanem hozzáértő embereket. A végeredmény megmutatja: jól vagy rosszul válogattuk össze a csapatot.
Ha viszont ételt kell készíteni, akkor nem a favágót, hanem szakácsot és kuktákat. Itt is az elkészített étel mutatja meg: jól vagy rosszul válogattuk össze a csapatot.
—————————
A szóalkotó elemek beilleszkedve, egy szóvá kovácsolódva, sűrítik, összesítik, s kivetítik a közlendőt. Így alakul ki az értelmes kifejezés.
Példaként:
A TALÁLKOZUNK szó elmondja, a TALálákozásnál LÁTjuk egymást. T.L – L.T gyök: TaL – LáT. Mivel az ember, társas lény: TALálkozni, egymást LÁTni, fontos LÉTfeltétel.
Egymásra LELünk. úgy taLÁLkozunk. L.L gyök: LeL – LáL.
A TALÁLkozás olyan, mint egy kincsLELET.
A találKOZásnál, mintegy összeZÖKkenünk, koccanunk kellemesen. K.Z – Z.K gyök: KoZ – ZöK. Évtizedek utáni találKOZáskor néha ZOKogunk az örömtől, a megelevenedő emlékeink hatására. Ilyenkor rengeteg KÖZölni valónk van.
A találkoZÓN nemcsak NÉZünk egymásra, hanem NÉZeteinkről is szót váltunk. Z.N – N.Z gyök: ZóN – NéZ. A szerelmi találkoZÓN a NÉZésnek különleges ZÖNgéje van az érzelmi, érzéki öZÖN szabadul fel, önti el a szívet.
A tALÁLKOZásnál ÖLELKEZnek az emberek.
Ily taLÁLKOzásnál felvidul a LELKE mindenkinek.
Amikor közeliekkel találKOZUNK, érezzük, hogy KÖZÜNK van egymáshoz.
Látható, hogy minden szóalkotó részelem beviszi értelmét, mondandóját a kialakuló kifejezésbe.