MISZTIKUS, MISZTIFIKÁL – Titokzatos, rejtélyes. Megtévesztően homályba burkol, ködösít. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia < latin < görög] A MISZTIKUS szó M.SZ – SZ.M gyök: MiSZ – SZiM. E fordítás a SZEMvonatkozást emeli ki.
A SZEM elől eltakarja a valót a MASZatolás, elMESZelés. A SZEMet, a látást megtéveSZTő, SZEMfényveSZTő, SZEMforgató, SIMlis, SUMákoló, érthetetlenül ZÜMmögő csalók az ókorban is a hISZékenyek együgyűségére jáTSZottak (szt – tsz) rá. Az IK mozgást, de személyt is jelent. A FIK cselekvést, ez esetben a köznépet semmibe vevő kavarást. A szó tengelyében levő SZT páros hangcsoportja – ISZTI – a tISZTA szóban is jelen van, de a tűz jelentésű gyökből indulva, és a határozott A hanggal a végén. A mISZTI értelme ahhoz viszonyítva változik: a MisMásoló, duMásan kiMagyrázó, Mutogató, suMákoló M hang más kezdetet ad, a záró I hang a sIkamlás, Iszkolás értelmét adja. Ilyen a hISZTIs szóban is. Ha valami MISZTIKUS, akkor azt csak az önmagukat szakértőknek kikiáltók érthetik, magyarázhatják, a többinek KUSS, mivel félreérti. Az élet eredetet kutató mai „tudomány” a beláthatatlan MESZ-szi múltba – százmilliárd évekre – viszi vissza a soha meg nem magyarázható oktalanságainak eredetét, amelyre soha még egyetlen árva bizonyítékot nem szolgáltatott. A nyelvek eredetét kutatók az egyszerűség keresése helyett szintén MESZelnek. A megtéveSZTő, SZEMfényveSZTő, SZEMforgató, SIMlisek már a múltban is jogi szabályrendszerekbe osztályozták, csűrték-csavarták, elISZonyítóan TItokzatossá tették az egyszerű igazságot azzal, hogy rÉSZekre oSZTották, megkavarták, amely így érthetetlenné vált a jóhISZeműek előtt. Majd leírták tekercsekre, és utána dogmának nyilvánították, ezt mondván: Ez titok, nem érted, buta vagy hozzá, de meg vagyon írva, és rád kötelező! Olyan titokzatosságba burkolt terheket raktak az egyszerű nép vállára, amelyhez ők nem tették a vállukat, ujjaikkal sem érintették. Ma sem! Ez még az egynyelvűség idején megtörtént, különben nem lenne jelen az SZT páros a fogalom megnevezésében. Manapság a politika, szolgáltatók, jogászat, sajtó kavar eme ősrégi gyakorlat szerint: homályos, ködös jogi ösvények, kiskapus ki-, bejáratok „törvényes” mellémagyarázások, túlbonyolított meghatározások nehezen érthető nyelvi örvényei, becstelen kamatpolitikai banki pénzügyletek, a szolgáltatók nem egyértelmű, nem tiszta fizetési számlái stb. Úgy keverik, kavarják meg a törvényeket, számokat, cikkelyeket, híreket, ahogy nekik tetszik. Ezeket tálalják az együgyű nép elé, elMASZatolva a valót. A nép elhISZi, azon betokosodott régi érv mai változata szerint: Meg vagyon írva! Azaz: írta az újság! Bemondta a rádió! Mutatta a tévé! Ez ma minden népnyúzó hatalmi vagy szolgáltató szerv MISZTIKUS, MISZTIFIKÁLt ereje.