Csak az, amire nyelvi igazoló bizonyítékok vannak! Csak, ami pontosan illeszkedik az oda-vissza bizonyítható történelmi összesség kirakható képsorába.
Azokból soha senkinek nem engedhető semennyi!
Mivel nem vagyok mindentudó, így a vitára nyitott vagyok. Mindig tudtam, de ahogy telik az idő, még inkább nyilvánvalóvá válik önmagam előtt is, hogy mily keveset tudok a mindenségből.
Volt több eset, hogy értékes dolgokat tanultam a bírálatokat követő vitákból, némileg megváltozott az adott tételről alkotott álláspontom, vagy finomult a rálátásom.
Ezért tisztelem a becsületes bírálót és bírálatot.
Tudom, hogy a történelem folyamán voltak, és ma is vannak tisztességes istenes emberek a történészek, nyelvészek, orvosok, tudósok, művészek, sportolók, hírközlők, sőt politikusok közt is!
Ezek az üde kivételek tiszteletet érdemelnek!
Ám az ősi történetírásokból semmi mást nem fogadok el valósként, csak ami összhangban van a teremtés ősnyelvének szavaiba rejtett, történelemigazoló rögzülésekkel.
Megbizonyosodtam arról, hogy a bibliai teremtés beszámoló alátámasztja a magyar nyelv ősiségét, és viszont, a magyar nyelv bizonyítja a bibliai teremtéstörténet valódiságát, a Teremtő Isten létét.
A teremtés beszélt nyelve –, amely az egyenes vonalon fennmaradt mai magyar nyelv – igazolja a kezdetekről szóló bibliai történelmi beszámolót. A magyar nyelv: gyökeiben, hangcsoportjaiban, hangvázaiban minden változatlanul fennmaradt mind a mai napig!
A röviden, tömören közölt, Vízözön előtti különböző teremtéstörténeti beszámolókat, és egyéb kiégetett agyagtáblákra írt történeteket Noé mentette át. Erről a babiloni történészpap, Berossus is beszámol.
A valós, igazi emberi történelem csak a valóban megtörtént cselekmények leírása lehet.
Ami nem történt meg – de a történelemkönyvekben áll, mert mégis beleíratott – az tömény hazugság!
Az igazi történelmi események, cselekmények beszámolói három pontra támaszkodnak: IDŐ, TÉR, SZEMÉLY.
Közvetve utalniuk kell egy bizonyos időpontra, amely az eseménysorozat kezdete, és időtávra, időtartamra, amely alatt a cselekmények megtörténtek.
Megjelölik a tért, területet, amelyre a cselekmények kiterjednek.
Megnevezik az ismert személyt, személyeket, akik a cselekmények elkövetői, a történet eseményeinek szereplői.
Mindezeknek pontosan illeszkedniük kell az oda-vissza bizonyítható történelmi összesség kirakható képsorába.
A csillagászat szerint a világegyetem kora 13,8 milliárd év. Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum ennyi fényévre van a Földtől. A világegyetemben a becslések szerint 100-800 milliárd csillagrendszer található.
Ezek mind becslések, pontosat a legokosabb ember sem tud. Az isteni tervbe nem lát bele senki, csak amit ő megenged, láttat.
A Teremtő Istennek pontos időterve van. Ezeket ősi istenes emberekkel íratta le, és azok az írások hitelesek, mert beilleszthetők az oda-vissza bizonyítható történelmi összesség kirakható képsorába!
Nyilván, volt, van a teremtésnek kezdeti IDŐpontja
E cselekmények TERE az ŰR.
A cselekmény végrehajtója a teremtő isten, JOHAVAN és alkotó fiai.
Jézus Krisztus és Hermész Triszmegisztosz szerint, csak egyedül a Teremtő Atya JÓ.
A világ teremtése az ÉLŐ Isten, VAN munkája. Az ő hatékony teremtőereje, és JÓ SZÍVE, azaz régies nyelvezettel szólva: JOHA, mint indító- és hordozóerő, NAVigálja, irányítja az összességet. Csak ő mondható JÓnak, JAVnak! Neki JÓ HAjlama, JOHA (szíve) VAN, az emberiség JAHVÁt akarja, JÓ HA VAN nekünk.
Balkányi Szabó Lajos a Magyar ősmesék I. kötetében írja, hogy az ősiségben a Teremtő Isten neve JAV.
Ez a Teremtő Isten tulajdonnevének a teremtés nyelvén adható világos magyarázata.
A Földön, a bolygón, az élőlények számára alkalmassá tétel, átalakítási munkálatainak is volt kezdeti IDŐpontja. Amikor azt mondta: Legyen világosság…
Ez volt a kezdet.
A TÉR a Földbolygó felülete. A cselekmények végrehajtója a TEREMTŐ ISTEN, és alkotó fiai. Nekik szólt: „Teremtsünk embert a mi képünkre….”
Egy adott pillanatban, IDŐpontban életre hozta az első EMBERt, aki a továbbiakban a földi cselekmények elkövető tényezője.
Ez egy fontos IDŐpont, mert ez az EMBERI TÖRTÉNELEM IGAZOLHATÓ KEZDETE!
Az eddig eltelt hatezer éves írott történelem igazolható kezdő időpontja.
Ennél a TÉR a Föld. Pontosabban kezdetben a behatárolt Éden területe, amely egy országnyi méretű térség volt.
Az értelmesnek teremtett ember követendő törvényt kapott a kezdetektől, az indulástól. Mivel értelmes, tökéletes képességekkel rendelkező emberként teremtetett – és nem majomból kifejlődő, szőrcsimbókos, idétlenül bömbölő torzonborzként – így nem makogott, nem bőgött, hanem értelmesen gondolkodott, és gondolatait, érzelmeit ajkaival, szájával tagolt szavakká alkotva beszélt.
Az első ember, Ádám – miután az őt körülvevő állatoknak, növényeknek alapvető jellemzőit kiismerte – azok alapján fajtánként, változatokként, mindannyinak nevet adott. E neveket szóban ismertette utódaival, de talán le is jegyezte, mert megtanulta puha agyagba lejegyezni a beszédhangokat, s azokkal a szavakat, neveket, történeteket.
Ezt tőle az utódai is megtanulták, és lejegyezték az akkori emberekkel történt eseteket, így szóban, írásban továbbadták azokat. Ebből tudjuk, hogy kik voltak a jelentősebb személyiségek, a Vízözönig eltelt kb. 1656 (+, – 1,2) év alatt. Beszámoló van az utódok foglalkozásáról is, személyiségük milyenségéről is. Tudjuk, hogy a zene az életük része volt már a kezdetektől, azaz a dallamalkotó képesség – épp mint a beszédképesség – nem kifejlődött, hanem az örökítő sejtekbe épített teremtési alapáldás.
Azt is tudhatjuk, hogy a fémolvasztás*, fémeszközök készítése Özönvíz előtti. Az Araráton nyugvó bárkában fémrácsokat találtak.
A történészek, régészek az oktatásban alkalmazott történelemkönyveikben a sosemvolt, világszintű kő-, réz-, bronz-, vaskorszakokat sulykolják be az össznépi köztudatba.
Ez tudatos hamisítás!
Ugyanis a történészet, régészet – eme állítólagos „korszakokat” bizonyító – leletei bármily értékesek, azok csupán egy – addig lakatlan területen – letelepülő, szűzfoglaló közösség újrakezdő életvitel jelenségeit igazoló tárgyleletek.
Arról is tudunk, hogyan települtek rájuk a Teremtőjük iránt engedetlen, Földre jött, testet öltött fénytestűek, akik jelenlétének rengeteg épített bizonyítéka itt van a Földön: piramisok, Cuzco (kuckó) stb..
Leírja – a Vízözönre előre figyelmeztetett, arra felkészülő – Noé bárkaépítését. A bárka ma is ott van az Ararát csúcs közeli jégmezőinek egyikében.
Akik viszont a kiismerhetetlen, ködös, homályos, messzi múltba helyezik vélt eredettörténéseket, sem az idő, sem a tér, sem személyi vonatkozásról nem számolnak be pontos adatokkal. Csak azt mondják: Itt vagyunk mi már 30 vagy 100, esetleg 200 ezer éve.
Ez okból elfogadhatatlan, hiteltelen a beszámolójuk. Nem lehet valós történelemnek nevezni azt, ami sejtések, találgatások ködös kiismerhetetlen halmaza.
Olyan, mint a történészek által tálalt hamis szőrcsimbókos sosemvolt ősember léte, a fémkorszakos mesék, amelyek annyira igazak, mint a hadiipar békevágya, a gyógyszeripar egészségünkért aggódása, s a hírközlés igazmondása.
Ez a valóság, s ezért kijelenthető, hogy a bizonyítatlan, igazolhatatlan nézetek nem elfogadhatók!
———————–
/*/ „A vaskohászat felfedezése és első gyakorlati felhasználása Anatóliában történt az időszámításunk előtti XIII. század táján…” írja egy forrás. TÉVES, vas és más fémek kohászata már jóval Özönvíz előtti. Az Özönvíz előtti hatalmas kőépítmények faragott köveit is fémeszközökkel munkálták meg. Noé a bárka faanyagát fémfűrészekkel, fejszékkel, baltákkal szabta, vágta, munkálta meg!
A „kő-, réz-, bronz-, vaskorszak” valaha létének erőltetése a történész-régészet önmagát nevetségessé tevő csődhalmaza.