Az ógörög nyelvi jelentése: GENÉZIS, GENERE = eredet, származás.
A GENERE ősnyelvi megfelelője: GYÖNYÖRŰ. A nemzés GYÖNYÖR forrása.
A teremtésben részt vettek Isten fénytestű fiai. Hermész Triszmegisztosz szerint: Az Atya mindent a Szó által (Ige, Logosz) teremtett. Bárminek a teremtése teremtői jóváhagyással, IGENEZÉSsel indult.
IGENEZÉS, jóváhagyás, rábólintás. E szó az ógörög nyelv leválása után GENESZISZ alakra módosult.
Az IGENEZÉS szó a teremtés ősnyelvén született, így vázhangjaival körülírható a szókialakulás oka, célja, s névadó jellemzői.
Ősnyelvi sajátosság: minden szó fordítható, átforgatható volt! Ez is igazolja isteni, teremtői tervezését, eredetét.
A szépséges szépségek teremtése maga az örömZENGÉS. Az örömteli helyeslő IGENZÉS. Minden csodálatos alkotás megteremtése örömZENGÉSt kiváltó, magas szférák ZENÉjének ZENGÉSE.
Aki alkotott valaha szépet, amibe tudása, képessége legjavát, teljes egész önmagát, szívét-elméjét beleadta, az ismeri a mindent betöltő érzelmi túltelítettség ZENGÉS – IGENEZÉS összességet, az alkotási folyamat alatt, és a befejezett kész alkotást szemlélve. Kellemes elfogadás, negédesen NEGÉZŐS, IGENEZŐS érzet. A Teremtés könyvében írja: És látá Isten, hogy jó. Megelégedés érzete, megfelelő arra a célra, amire szánta! Ettől helyeslő IGENZÉS, elfogadás érzete tölti el. A jelenség körülíró szavai azonos hangokból állnak.
GeNéZiS – ZeNGéS – iGeNeZéS – NeGéZőS hangváz: G-N-Z-S – Z-N-G-S – G-N-Z-S – N-G-Z-S.
Minden egyén –, aki jó kedvében igazi szépet alkot – GYÖNYÖRŰségét leli a folyamat véghezvitele alatt, és GYÖNYÖRködik remekművében. A jól végzett munka nyomán, az eredmény láttán, az öröm, GYÖNYÖRE tölti el szívét. Ez a GYÖNYÖRérzettel végzett teremtési munka megnevezése, GENERE alakban ragadt meg az ősnyelvből kiszakadó, egyre inkább átalakuló, egyes hangjait elveszítő ógörög nyelvben. Az ősnyelvi szó viszont mutatja, hogy a dolgok GÉNjének EREdete, GÉNEREdete, örömZENGÉSt-GENÉZISt, helyeslő IGENEZÉSt kiváltó GYÖNYÖRŰ kezdet volt. Az ősnyelv ezt lágy mássalhangzókkal fejezte ki. A kiszáradó ógörög nyelv elveszítette e képességét.
GYöNYöRű – GeNeRe hangváz: GY-NY-R – G-N-R.
A GENÉZIS kezdet, olyan gyönyörű (genere), mint egy tiszta SZŰZ ÉNEKE. Valami, ami addig nem létezett, de most hirtelen felcsendül. Átfordítva a szó: GENÉZISZ – SZIZENEG, g > k SZŰZ ÉNEK.
A Teremtő az emberre bízta a földi dolgok továbbvitelét, úgymond: teremtést, így saját fajának szaporítását is: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Az emberi nem továbbteremtését GYÖNYÖRŰ felemelő szerelmi, érzelmi-testi GYÖNYÖRÖZÖN összességgel tette lehetővé az emberpár számára. A férfi-nő igazi szerelemben összefonódása is ilyen érzelemözönnel telített ZENGÉS-GENÉZIS folyamat, amelynek állandó magas szinten szárnyalása két ember teljes, őszinte odaadásától függ. Minden szép, hasznos alkotása, nemzése GYÖNYÖRrel indul.
Sőt, a szülés is GYÖNYÖRÖZÖN érzettel, ZENGÉS–GENÉZISsel volt megtervezett a Teremtő által, akár a nemzés.
A fájdalommal szülés a bűnbeesés után lett kimondva büntetésként. Valószínű, az állatok GYÖNYÖRÉRZETtel élik át az ellést, szülést, fialást, fajuk egyedeinek továbbteremtését.
Az anya GYÖNYÖRÉRZETtel szülésére néha kivételesen volt példa a történelem folyamán, orvosi beszámolók, anyai nyilatkozatok szólnak arról, még napjainkban is történik ily csoda, hogy az anya teljes orgazmus bódulatban szüli meg kicsiny magzatát.
A teremtés nyelve szerint, az anyagi és élővilág teremtése nem kínkeserves indulás volt, ahogyan az őstörténet nyögvenyelős meséjét elénk tárják az erről szóló tankönyvek, hanem alkotói, teremtői, GYÖNYÖRŰ ÉRZelmi ÖZÖn. Ezt az ÖSSZGYÖNYÖRt, a mindenséget betöltő érzetet fejezi ki a ZENGÉS – GENÉZIS – IGENZÉS – NEGÉZÉS összesség, amit a tökéletes ősnyelvtől elszakadó, hervadó ógörög nyelv csak száraz szavakban jelenít meg.