A FER* gyök, a FERTÁLY – NEGYED jelentése magyarázatot kíván. Arra lehet következtetni, hogy az ősmag-nyelvben a NÉGY más néven is volt nevezve. Szabó Szilvia: Az írás tükrében http://www.azirastukreben.hu/blog. portálon az egyik tanulmányában írja: „[…] a négyes a cselekvés, a munka száma.”
A NÉGY fontos szám volt már a kezdetek idején. A NÉGY isteni fő tulajdonság. A NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY őselem, a NÉGY végtag, a NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb. Adva van egy NÉGYtagú család: EGY-én, KEDves, HARMAt, az utolsóval NÉ ÍGY – NÉGY – NAGY család (kezdetről van szó). Így volt KERek. Aztán jött a többi. Van egy KÖR, mely OSZTható NÉGY felé (köroszt – kereszt). Ez munka, melyhez FER azaz ERŐ kell. Székelyföldön ma is használt kifejezés megjegyzésként többek kemény ERŐkifejtő munkájára: – Na, jól NÉGYeltök. Ne feledjük a NÉGYtagú családot. Mindenki hozzáteszi az ERŐt a saját osztott RÉSZén, SZERén, szER – fER. Az már tudott, hogy az F hang, a vele épülő gyökök, de főképp az F.R gyök a magyar nyelvben olyan kifejezéseket indít, melyek teremtői ERőt, embERi alkotó ERőkifejtést, meghatározó ÉRzést, ÉRzelmet kiváltó tényezőket írnak le. A legerősebb ismert fém, a VAS a FERŐ vagy FERŐS nevet kapta, melyben még a rozsda RŐT, RŐS színe is jelen van. A FORrás, FÉNY, FÁKlya, FA, FAL, FON, FINom, FŐ stb. A munka, NÉGYelés = kiFEjtett ERő FERő
A TÁJ az ősi nyelvben VÁG jelentésű. A TÁJ akkora, amennyit a szem kiVÁG előtte levő térből. Belátja a TÁJat. Kiveszi a saJÁT részét belőle, aztán átVÁG rajta. Ez a TAK, TÁK, TEK, TÉK stb. cselekvést jelentő gyök egyik változata. A TAKÁCS TAKarót TÁKolt, ÁCSolt, ÁCSiált. A TAJkoló felszabta ruhának. Ezt ma már nem így mondjuk, mert mind a TÁKolás, mind a TAJkolás leminősítő jelző lett mára. De a különböző nyelvek ma is így nevezik a szőtt anyagot: TEKstil (textil) Az angol nyelv ezt a szót őrizte meg a SZABÓ megnevezésére: TAIlor. A román nyelvben TAIe (táje) = VÁG. Akkor mi a FERTÁLY?
A FERTÁLY, valós alak lenne: FERTÁJ, FER-TÁJ = NÉGYbe VÁGott.
*Rá lehet keresni a NÉGY idegen nyelvi szóalakjaira is, mert azokat mind az ősmag-nyelvből örökölték!