MÉSZÁROS

Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
MÉSZÁROS – Szarvasmarha, juh és  ló levágásával és húsának kimérésével foglalkozó iparos. [ A MÉKSz szerint: mészár ’ua’ < szláv] A szó a met (metél), metsz alapszóból induló. Az első mészáros a leírások szerint az ősmag(yar)-nyelvet beszélő Noé. A szóban rejtve a hús, az izom – meszá – eszám – izom – mozi – mozog. Az izom mozgóerő forrása. A mészáros a húsra suhint bárdjával. Húsként szétmetszve szálanként bontható. Van egy mondás: szemenszedett, vagyis apróra.  Egy másik nagy súllyal bíró bizonyíték a magyar nyelvi eredetre, az ész, szá, szé stb. gyökök kiterjedés jelentése az összes (ösz-sze) magyar szavakban (arasz, terpesz, asztag, asztal, esztendő, száz, ész, vész, szél, szel, meszel stb.). A mészáros szétszedi, kiterjeszti, szétteríti, szeleteli a húsanyagot.  Az r hang szerepe az erőszakos behatás. A mész gyök alacsony hangú változata – masz – a gyúrhatóságot is jelenti (massza). Az utódnyelvek némelyikében a mészár fordított alakja (mészár – szármé) adja a darált húsból készült, levélbe csavart töltelék nevét: sarmale – szármále.  A szónak egy másik fordított alakja szémáros a szétmarás gondolatát rejti. A mészáros szó elemeire szedve csak magyarul magyarázható. Az ősmag(yar)-nyelvből örökölte az összes többi. A CzF Szótár szerint: „Ezen szó tótul meszár v. maszár, a meszo v. maszo (hús) törzstől s am. hússalbánó, husvágó. Némelyek szerént ebből lett mészáros, […] Mások szerént a héberben beszár () am. hús, innen lenne beszáros vagy meszáros, mészáros am. hússal bánó, húsáruló. Mások ismét metsz-áros összetételből vonják le a mészáros szót, honnan mészár-szék annyi volna, mint metszárszék stb.” Ez a kavarás annak magyarázata, hogy sokak számára az ősmag(yar)-nyelvből eredőként elfogadni nehéz. De ez legyen az ő gondjuk. Senki nem kötelezi őket ennek elfogadására, de attól még igaz marad. Nem meglepő, hogy a fent említett nyelvekben, kisebb hangtorzításokkal, a hús neve is benne van. A minta az ősmag(yar)-nyelvből vétetett.