MÉSZÁROS – Szarvasmarha, juh és ló levágásával és húsának kimérésével foglalkozó iparos. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: mészár ’ua’ < szláv] A szó eredetileg METSZÁROS lehetett, a MET, METél, METSZ alapszóból induló. Mivel minden szóképződésnél több névadó jellemző áll össze (legkevesebb három), itt is vannak más névadók. Az első MÉSZÁROS a leírások szerint az ősmag(yar)-nyelvet beszélő Noé, aki még 350 évet élt az Özönvíz után. Ez idő alatt még az eredeti ősnyelvet beszélték szerte a földön. Így a hús, masza, mesza megnevezések nem jöhettek semmilyen nyelvből. A hús, MOZgó iZOM (izom – mizo), MASSZív tömör tömeg, MOZgóerő forrása. Az SZ hangcsoport – ESZÁ – az ÜSZŐ, hASZOn, mASSZív, mÉSZÁrol, kASZAbol, kÉSZÍt, ESZIk és más szavakban. Az SZ.R – R.SZ gyök: SZáR – RéSZ, a méSZÁRos szétMETSZve RÉSZeire bontja, szedi, asztalára szétSZÓRja SZÁRanként a darabolt húst. Van egy mondás: SZEMenszedett, vagyis apróra. Egy másik nagy súllyal bíró bizonyíték a magyar nyelvi eredetre, az ÉSZ – SZÉ, SZÁ ősgyökök, amelyek értelemhordozók a szóban. Az SZ-es ősgyökök kiterjedés jelentésűek a magyar szavakban: arasz, terpesz, asztag, asztal, esztendő, száz, ész, vész, szél, szel, meszel stb. A mÉSZáros SZÉtSZEdi, kiterjESZti, SZÉtteríti, SZEleteli a húst. Az R hangcsoport – ÁRO – szerepe ÁRtÓ ERŐszak az állat kÁRÁra. Ugyanakkor dARAbolja, dARÁlja, mÉRI stb. A MÉSZ gyök mélyhangú változata – MASZ – a gyúrhatóságot is jelenti a MASSZa szóban. Az utódnyelvek némelyikében a MÉSZÁR megfordított alakja – MÉSZÁR-SZÁRMÉ – adja a darált húsból készült, levélbe csavart töltelék nevét: SARMAle – SZÁRMÁle. A MÉSZÁROS szónak egy másik fordított alakja SZÉMÁROS a SZÉTMARÁS gondolatát rejti. A MÉSZÁROS szó, elemeire szedve csak magyarul magyarázható. Az ősmag(yar)-nyelvből örökölte az összes többi. A CzF Szótár szerint: „ezen szó tótul meszár v. Maszár, a meszo v. Maszo (hús) törzstől s am. Hússalbánó, husvágó. Némelyek szerént ebből lett mészáros, […] mások szerént a héberben beszár () am. Hús, innen lenne beszáros vagy meszáros, mészáros am. Hússal bánó, húsáruló. Mások ismét metsz-áros összetételből vonják le a mészáros szót, honnan mészár-szék annyi volna, mint metszárszék stb.” Ez a kavarás azért van, mert sokak számára az ősmag(yar)-nyelvből eredőként elfogadni nehéz. De ez legyen az ő gondjuk. Senki nem kötelezi őket ennek elfogadására, ám attól még igaz marad. Nem meglepő, hogy a fent említett nyelvekben, kisebb hangtorzításokkal, a hús neve is benne van. A minta az ősmag(yar)-nyelvből vétetett, mivel átfogó magyarázatot a szóra, annak alkotó elemeire csak a nyelvi titkok magyarázó nyelvén, a mai magyar nyelven lehet adni. A legkevesebb három névadó jellemzőnél több van a magyar nyelvben. Ez is igazolja a MÉSZÁROS szó magyar nyelvi eredetét.