KAPTÁR – Méhek tartására való ládaszerű építmény, amelyben a lép kiszedhető keretekben van. Méhkas. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? német < latin < görög] A KAPTÁR szó is a K.P – P.K gyökből indul: KaP – PaK. A KAPTÁR egy PAK, csomag, amelyben érték van.
Alapvető szerepe hasonló a kAPTÁnyéhoz – befogni. A befogott méhcsalád aztán mézet termelt. Ezt a méhész munkájáért KAPTA a KAPTÁRból. A TÁR gyök a belső TÁRhely. A CzF Szótár szerint: „[…] jelenti azon kast vagy szekrényt, melybe a méhrajt bele fogják, bele hajtják. Hogy létezett kapt ige, mutatja a kaptány (görény v. rókafogú) szó is.” Ősmag(yar)-nyelvi szó, ezt a PT kötött mássalhangzó-páros, de főleg az APTA értelemadó hangnyaláb bizonyítja. Fölösleges erőlködés a görög > latin > német ágon való bizonyítás, mert azok mind az első nyelvből, az ősmag-nyelvből örökölték.
MÉH1 – Mézet gyűjtő, családokban élő, hártyás szárnyú tenyésztett rovar. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Hogy miért lett MÉH a neve ennek a szorgalmas rovarnak? A CzF Szótár így írja le: „[…] azon szavaink közé tartozik, melyekben a vég h gyöngéd utóleh, mint a moh, doh, roh, düh, rüh, vagy mint a j a fej, hij, paréj, karéj, a v a lév, bév, hév, nyüv stb szókban. Az éles mé, úgy látszik, ezen rovarnak vékony hangját utánozza. […] A finnben Fábián István szerént mehi vagy mesi am. még, és mehiläinen am. méh.” Talán az odaadóan szorgalmas MAncs, kéz hasonlata, a MÉg, MÉg, MÉg – állandó, szüntelen újra kiröpülés? A szóvégi H hang a munkához való Hűség, a bőséges Hozam, hogy saját Házába Hordja be termését? Egy ősmag(yar)-nyelvi szóba egyetlen hang sem véletlenül került be. A MÉHek háza egy csodálatos Hely, MŰHely (méhely), ahol komoly élelmiszervegyészeti gyártási folyamat játszódik le a beszállított alapanyagokból. S a végeredmény egy csodálatos – m-m-m – ízű édesség: micsoda íz, méz, ah! Ezen kívül még sok hasznos melléktermék (viasz, virágpor, propolisz stb.)
MÉZ – A méhek által virágokból gyűjtött sárga, sűrű, édes folyadék. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A MÉZ az M.Z – Z.M gyök: MéZ – ZaM. A méh címszónál írtam róla. A MÉZ egyik névadó jellemzője: nagyon ÍZletes. Az első rákérdezés lehetett: MI EZ? Ez, M-M-M-ÍZletes! Micsoda ÍZ! M-M-M-ÉDes, a ZÜMmögő MÉHek NEDvének ÍZe. Így lett MED vagy NED neve, amely folyékonyságára is utalt.
Még a pontos kifejezést kereső IZÉ, MIZÉ szó is beillik ide. A névadásoknál az érzékeket érő pillanatnyi hatás azonnali ösztöni visszahatása (reakció) döntött. Az ÉZ szintén kiterjedés jelentésű (az sz, s, z, zs hangokkal alkotott gyökök), ez esetben ÍZ kiterjedés. A MÉZ fordítva ZÉM, ez hasonlít az íz-illat vonatkozású ZAMat gyökéhez. A CzF Szótár leírása: „Megegyezik vele a szanszkrit: madhu, finn és eszth nessi, lengyel: miod, miodz, orosz és szlavon: med, latin: mel, hellen: mhli stb. Hogy a méz és méh mind hangra, mind belső öszveköttetésre egy eredetüek, kétkedni nem lehet; a méz t. i. a méh-nek müve, készítménye, és így a magyarból értelmezve valószinüleg am. méh-íz, azaz méh készítette íz.”