MEDÁL, MEDDŐ, MEDENCE, MEDICINA

MEDÁL – Medália. Medalion. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < olasz] A ME – EM ősgyökből bővülő M.D – D.M gyöknek: MeD – DeM, van egy üreg vagy üres tér értelme. Ez a MEDence, MEDer szavakból is kitetszik. A MEDÁL őskori szó. Egy oly bűverejűnek hitt érme, amely rossz, gonosz és az egyén közt, mintegy üres ütköző övezetet, bűvkört képezve középen (med) ÁLL és a vÉDELmet szolgálja. Az D hangcsoportja: EDÁ, ÉDE vÉDElem értelmű az ÉDEn szóban is. A D.L – L.D gyök: DaL – LáD a DALia szóban van jelen. A LÁD, LÁDa az özönvízi mentőbárka. Ha a D > T váltást alkalmazzuk: DAL > TAL, ez a TALizmán gyökszava. A MEDÁL kifejezés ősrégi, még az egynyelvűség idején alakult ki. A zárjelben eredőként jelölt nyelvek onnan örökölték meg.    

MEDDŐ – Fogamzásra, szaporodásra képtelen. Nem termő. Eredménytelen. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A MEDDŐ szó a ME – EM ősgyökből bővülő M.D – D.M gyök: MeD – DeM származéka. Itt is és a továbbiakban is érvényes a fenti megállapítás: a ME ősgyöknek, a MED gyöknek van egy üreg vagy üres tér értelme. A MEDDŐ, MEDDŐség fogalma ürességet is jelent. A MEDer szó gyöke MED, amely a MEDence alapszava is, szintén vízzel kapcsolatos, esetenként az üres állapotot is jelzi, akár a bányák MEDDŐhányói, amelyekben nincs értékes, használható ásvány. Ha a kohóban, valami hiba okán megköt az olvadt fém, MEDDŐ a munka – MEDvét fogtak. A D hangnak a kettőzött, azaz nyomatékkal ejtett hangcsoportja: EDDŐ. Ha a D > T váltással nézzük ETTŐ, előjön az a gondolat, hogy ETTŐl ne várj semmit. Azt, hogy mETTŐl mEDDIg, nem tudni, de most üres, mint a MEDDŐ MEDer.  

MEDENCE – Uszodában, strandon nagyobb víztartó építmény. Víztároló. Földfelszín nagyobb természetes mélyedése. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A MEDENCE szó is a ME – EM ősgyökből induló M.D – D.M gyök: MeD – DeM bővítménye. Azaz a MED a MEDENCE alapszava is. A CzF Szótár szerint: „Minthogy a tulajdon értelemben vett medencze víztartó edény, innen legvalószinübb, hogy gyöke a nedvet jelentő med, melyből meder is származott, s ha e két származékot öszvehasonlítjuk, úgy látszik, mintha meder nagyobbféle víztartó öblöt, pl. folyóét, medencze pedig kisebbfélét jelentene, mint a cze kicsinyező képző is mutatja. […] Eléfordul a román nyelvben: bedine s a szláv nyelvekben medenicze v. medenicza, melyet Dankovszky a med (= méz) szótól származtat. De látjuk, hogy a magyarban ,medencze’ származék ,med’ gyöktől nem egyedül áll; továbbá hogy a göcseji tájbeszédben nedencze divatos, tisztán ,ned’ gyöktől; mik legnagyobb bizonyitékai eredeti magyarságának.” A szó tengelyében jelen van a D hangcsoportja: EDE. Ezzel képezhető a mEDEr szó. S valóban, a Kárpát MEDENCE előbb vízzel volt feltelve, tengert alkotván. Miután lefolyt a víz, létrejött egy hegyekkel körülzárt, vÉDEtt, ÉDENi, mEDENce, amely a hegyek vÉDENCE. Földrajzilag is kellemes életteret biztosító, vÉDEtt hely, a Kárpát MEDENCE, amelyet mindenki birtokolni, bitorolni akar. A többnyire játékos hangvételű NC párosból arra lehet következtetni, hogy a MEDENCE kedvtelésre készített hely, a szóvégi E hang K hiányos kicsinyítő: MEDENC/k/E. Az NC páros hangcsoportja játékos hangvételű a szavakban. Ilyenek: cINCOg, fINCÁl, hUNCUt, INCIfINCI, kANCA, kENCE, pUNCI, tÁNCOl és más szavakban. A nyelv nem téveszti össze a fogalmakat. Minden, amit megőrzött, rejtett értelmet is hordoz magában, mivel nem pártpolitika mentén épült, alakult, hanem a kendőzetlen igaz valóságot örökítette meg szavaiban.  

MEDICINA – Orvosság. Orvostudomány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A MEDICINA az M.D – D.M  gyökből induló: MeD – DeM. Mivel a ME ősgyöknek, a MED gyöknek van egy üres tér értelme, így azt jelenti, hogy ez egy köztes állapot leírója. Adott egy egészségesből beteggé lett ember. A beteg újra egészséges szeretne lenni. Ezt egyedül, segítség nélkül nem tudja elérni, MEDdő űrt, ürességet érez, hiányzik valami az újra egészségessé váláshoz. Szüksége van olyan közvetítőre, aki, ami visszajuttatja őt előbbi egészséges állapotára. Nos, ez a hiányzó közvetítő az orvos, orvosság, ami közte és a betegség közt középen (med) áll, s ami kEDvezően hat, felgyógyítja (djódjítja) őt. A D hang a középállapot jelentése (két ellentétes értelmű mondatrésznél: de) cseng ki a meDicina szóból. Ahhoz, hogy a megfelelő orvosság, DjóDjszer eljusson hozzá, valakinek ezen töprengeni, elMÉlkEDni kell. Ez a töprengő, elmélkedő –, aki kigondolja a DjóDjmódot és hozzá a szert – a MEDikus, a közvetítő, vagyis az orvosló. Ez a MED értelme itt. Fontos a D hang értelemadó szerepe. A D végletek és középállapot hangja (kifejezi a keDvességet, De a Durvaságot is). Itt az ED – DE ősgyök értelme is jelen van. A szóban levő EDI hangcsoport értelmi meghatározó. A mEDIcina, bár lehet keserű, mégis megÉDEsíti az állapotot gyógyulást hozva. A C hangcsoport – ICI – jelentheti a szer, a medICIna pICInységét, de jelen van az kemény ACÉl szóban is. A szó tengelyében levő összevont D és C hangcsoport: EDICI (edi – ici) azt mutatja, hogy a gyógyításnál fontos a szeretetteljes ÉDEs, bECÉző kEDveskedő hozzáállás, s kellemes körülmények megteremtése. Az IN kellemi ősgyök is a gyógyulás kellemességét jelenti. Az INA már az N hangcsoportja, és a nőiség értelmét viszi a szóba.