MATEMATIKA – Az anyagi világ általános összefüggéseiből – mennyiségek, formák stb. – elvont fogalmakat alkotó és logikai elemzéssel általános törvényeket megállapító tudomány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A MATEMATIKA szó két értelmet hordoz.
Egyike az egészséges számtantudomány. A másik a babonás számbűvészet, azaz számmisztika. Nézzük az első értelmét. A szóban kétszer is jelen van az anyagot jelentő MAT gyök. Jelen van a TEM, a TÖMeg, mennyiség gyökszava. Végül is a MAT fordítva szintén TÖMeg, ez esetben TÖMegMOZgás. A száMOZás (nem a megszámozás) is elméleti MOZgatás, egyes csoportok viszonyítása, elkülönítése, áthelyezése, szétosztása, összevonása stb. A TEMA, TÉMA, felvetett tárgy (te-ma – ma-te), ami anyag, azaz MATEria (matematika). A TIK alKOTó cselekvés. A MATIKA szintén mozgás, cselekvés még a mai székely, de talán más vidékek szóhasználatában is: MATIKÁL, MATAT valamivel. Ha a t > d hangváltást alkalmazzuk MAT = MAD. A MAD gyök a mai magyar nyelvben is felemelkedést jelent (madár, feltámad). Tehát az egészséges számtantudomány a felemelkedést segíti. A másik „tudomány” a számbűvészet, a számok ártalomra használata (támad). Megfigyelendő, hogy a T hanggal képződő értelemadó hangnyaláb kétszer van jelen: ATE, ATI. Ez esetenként, főleg mély hangzóval negATÍv értelmű szavakba viszi a benne rejlő botlást, botorkálást rejtő értelmet: gÁTOl, zÁTOny, ÁTOk, sÁTÁn. A számok bűverejét ismerők, a számmisztikát művelők erre is használták a MATEMATIKÁt. A MATEMATIKA szó a kiismerhetetlen bűvös megjátszhatóság rejtélyességét, megtévesztő összevisszaságának értelmét is hordozza, akár az abrakadabra. A MATEMATIKA szó már az egynyelvűség idején kialakult, a benne rejlő jó és rossz ismeretekkel együtt. Az ógörög, majd a latin nyelv onnan örökölte meg.