MARHA

MARHASzarvasmarha. Háziállat, jószág. Vagyontárgy, értéktárgy. [bérnyelvész szerint: német < latin] A MARHA szintén M.R – R.M gyökből képzett szó: MaR – RaM.

Az igavonó MARha a MARjára, MORjára tett RÁMával, jáROMmal vonja az igát, súlyt, terhet. A MARHA szó a MARJAs jellemzőből indult, majd  j > h (lágy hangok) hangváltással lett MARHA.  Nem német és nem latin. Ezt a szó tengelyében levő RH páros is szavatolja. Az RH páros két ellentétes hangból áll: a legerősebb R és a legbensőségesebb H hangból.

Az RH hangcsoport – ARHA – a mARHAféle csordában, csÜRHÉben jár, tERHElhető, bőre IRHAként kikészíthető. Teste lehet gIRHEs, súlya mÉRHEtő, húsa pORHAnyóra főzhető. Tudvalevő, hogy MARHAként csak a háziállatot nevezik, amely az ember körüli élettérben él. Az R az eRőt, a H a Hűséget jelentené, s ebben a háziállatnak ember iránti és az embernek állatai iránti hűsége is értendő. A MARHAféle háziállat BAROM szóval is kifejezhető, és az apróMARHÁt BAROMfinak is mondják. Mind a MAR (marsol), mind a BAR (barangol) gyökök kapcsolatosak a járással, menéssel. A kiMARjult végtag kimegy helyéből. A folyó partja, MARtja a folyó járásának nyoma.

Az ó- és középkorban a MARHA szót az ember összes – ingó és ingatlan – javaira is értették, hiszen főképp az MARHAállományból állt a vagyon. Erőteljes bizonyíték a szó ősnyelvi, azaz magyar eredetére, a szócsalád tagjainak jelenléte a mai magyar nyelvben, a közbeszédben.

Az igavonó barmok, MARHÁk segítségével HAMAR, azaz gyorsan elvégezhető munka. A szó gyökcserés alakja: MAR-HA – HA-MAR.

MaRHa – HaMaR hangváz: M-R-H – H-M-R.

Vagy HÁROMszor rövidebb idő alatt:

MaRHa – HáRoM hangváz: M-R-H – H-R-M.

Az RH páros, mit R.H – H.R gyök: RoH – HoR hangjaival alkotható a ROHan, ROHam (gyorsaság), RUHa (irha, bőrfelhasználás), HORd, teHER szavak.

MARHA igába fogásával ROHAMosan növekedett a gazdaság termelékenysége.

MaRHa – RoHaM hangváz: M-R-H – R-H-M.

A MARHAállomány szaporítására, egy HÍMRE több nőstény kell, egy egész HÁREM, így biztosított az utódellés.

MaRHa – HíMRe – HáReM hangváz: M-R-H – H-M-R – H-R-M.

De MARHAbőrből készülhet a RUHÁM.

MaRHa – RuHáM hangváz: M-R-H – R-H-M.

A MARHA fogható HÁMRA is.

MaRHa – HáMRa hangváz: M-R-H – H-M-R

Ezt az átfogó magyarázatot kérnénk latin vagy német nyelven, ha már onnan ered!

RH – HR kapcsolat: a maRHára HáRult az iga teRHe. A jámbor maRHánál nincs ok düHRe.

A Függelékben egy római történetíró tábornok érdekes történelmi leírása a MARHA szó ősiségéről, és a magyar nyelvet beszélő ősi nép Kárpát-medencei jelenlétéről

már a római idő előtti korban.

.

Lehet, hogy egy kép erről: szöveg