MANGALICA

MANGALICA* – Göndörszőrű, lógófülű zsírsertés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb–horvát] A hivatalos állítás ellenében a MANGALICA, a házi disznó első megnevezése lehetett az ősnyelvet beszélők által. Az állat részét képezte az ősi állománynak a kezdetekkor. MANGALICA névvel kellett lennie sertésnek, az ősmag-nyelvűek életterében.

Az ember semmilyen új élőt nem teremtett a földre, csak a kész, már megteremtett élőket gondozta, esetleg keresztezte, de kereszteződések emberi irányítás nélkül is történtek. Ezekből új változatok keletkeztek. Aztán voltak, amelyek eltűntek, majd idővel új kereszteződésekkel ismét felbukkantak. Semmi nincs új a nap alatt. A MANGALICA megnevezés visszatérése hasonló a kukorica, paprika nevekhez. Kiestek a magyar nyelvet beszélők életteréből, és a megnevezésük is eltűnt. Ámde amint újra megjelentek a magyar nyelv beszélői életterében, a nyelv törvénye szerint ugyanazt a nevet kapták, mivel jellemzőik nyomán mást nem kaphattak! A háziasítás kifejezés is fából vaskarika. Csak az eleve emberi élettérben élésre alkalmas állatok maradtak meg a gazdaságokban. Az őz hiába szelíd, háziasításra alkalmatlan, A túzok szintén, és még sok más. A MANGALICÁt jellemző kifejezésekből ítélve elmondható, hogy ez volt az ősmag(yar)-nyelvűek első házi sertésfajtája. Székelyföldön ma is használt szavak a mángál (ken, keneget, bemocskol), mángorol, mongorol (hengerel), csongolyog (heverész), mosongat (mos) és mások, amelyek a MANGALICA jellemzőihez kötődnek. A név felbontható: a MA ősgyök a MAszatos, MAszatol jelentés mellett szájtevékenység is: MAjszol. Az NG páros különböző cselekmények teNGelye, jellemzők véghaNGja: a disznó a ház körül kerengő, bolyongó, röfögve hangoskodó, a sárban fetrengve MÁNGÁLja, azaz keni, sikálja, siMONGAtja (székely) magát feketére. Felhizlalva akár a henger, húsa zsenge élvezhető. Vagyis a vele kapcsolatos kifejezésekben mindegyre felbukkan a neve tengelyében levő NG páros. Az ND párosra váltva: szőre göndör, nyáron kondában jár a makkra, sárosan rondán néz ki, de a belőle készült hentes termék kelendő, a vendég is örvend, ha azzal kínálják. A szóvégi ICA, akár a malacnál – bECÉzés. A MALAC név is a MANGALICÁhoz kötődik. Kis cingár MA(nga)LAC. Azért elfogadnám, ha valaki szerb-horvát nyelven ezt az elemzést – még bővebben – levezetné, igazolandó az azokból a nyelvekből eredést.  

* Mondjon bárki egyetlen olyan sertésfajta nevet (szalontai,bakonyi, Essexi, Yorkshirei), amely az állat jellemzőit tartalmazza. Egy sincs olyan!