Figyelem: A címszó és a szögletes zárjel közti dőlt betűs írás a Magyar Értelmező Kéziszótárból vett idézet. Ahogyan a mai nyelvészet kínálja nekünk. A szögletes zárjelben is az általuk megállapított eredet van beírva.
——————————–
MAGYAR – Tömegében Magyarországon élő finnugor nyelvű nép, és a rá jellemzők. [bérnyelvészet szerint: finnugor elemek]
A MAGYAR népnév M.GY – GY.M gyökből képzett: MaGY – GYáM. De az M.G – G.M gyök: MaG – GaM értelem is jelen van. Mind a MAGYar, mind a székely egyazon szíkból sarjadt. A Vízözön utáni első néptörzs, amely a MAG – GAM, GUMó termesztést odaadóan végezte. Olyannyira szerette a békés szántó-vetést, földművelést, hogy nem ült fel a Bábel torony építésre csődítő szónak, így néhány másik törzzsel együtt megőrizte nyelvét, sem veszítette el a nagy kusza keveredésben.
A MAG népe, a föld népe, MAGvető nép volt és maradt a szó valódi értelmében. A legelső mAGRÁR nép, a földművelő tevékenység elindítói. A MAGYAR névben rejlik a MAG, mint tömörített tudás, az elme ÁGYA, az AGY, a GYAkorlat GYA gyöke. A MAGY gyök fordítva: GYAM, GYÁM, GYÁMolít. A MAGYAR befogadó, segítő, GYÁMolító. Ebbe pusztul bele, mint nemzet.
A MAGYar nép a teremtés ősnyelvét, az ősi MAG-nyelvet majdnem egészében a mai napig megőrző nép. Nyelvének minden gyökszava ősi és változatlan. Ők Európa székes, székita, szkíta őslakói. Az Ibériai félszigettől az Urál hegységig (Ibériától Szibériáig) a földrajzi helyek – hegyek, völgyek, folyók, tavak – névadó nyelvének beszélői. A MAG népe ez, amely MAGva a föld népének. A MAGYar nyelv a valaha volt, ma is élő ősnyelv, egyedüli élő nyelvként, minden jellemzőjét és szókincsének több mint háromnegyedét ma is őrzi, birtokolja. Minden nyelv alapja, MAGva. A többi nyelv abból alakult ki. Erre a világ minden nyelvének minden gyökszava, hangcsoportja megcáfolhatatlan bizonyíték.
A GY hangcsoport – AGYA – mutatja, hogy a mai mAGYAr nyelv a világ nyelvi titkainak mAGYArázó nyelve. E nyelv kötelezi az embert, AGYA mindkét oldalának azonos, EGYEnlő igénybevételére. E jelentés is benne áll a mAGYAr a nyelv nevében, s ez nem véletlen.
A mAGYAr nyelv mAGYArázatot adhat az igénylőnek az életben felvetődő minden kérdésére. A MAGYAR nyelv MAGYARáz. Az ősnyelvi, azaz MAGYAR nyelven adott növény-gyümölcs megnevezések MAGYARázatot adnak azok egészségre ható erejéről: mi, mire jó, mely szervre milyen hatással van.
A MAGYAR nyelv egyedi, különleges felépítési váza eredményeképpen, szellemében birtokolja a teremtési erkölcsi útmutatót az ember számára. A MAGYAR nyelv jelképes AGYARával megrágja, majd beleRÁZza, (zárja) az ember elméjébe a tudnivalót.
A mai MAGYAR, nyelv, mint a teremtés első beszélt ősnyelve, őrzi a történelem igazságait, akár a föld üledékes rétegei az altalaj történelmét. Ebbe nem nyúlt bele a hatalom mindent megmérgező, önző, becstelen keze.
A MAG népe szereti a saját GYARMAtát (gyar-ma – ma-gyar), azaz földjét, amelyet GYARMOl, vagyis megművel, amely élettere, amelytől élést (táplálékot) REMél, s amelyhez MÉRhetetlenül kötődik.
Ezt a gyaRMa szó tengelyében levő RM páros, mint R.M – M.R alvógyök: ReM – MeR mutatja. MERész és REMénykedő nép, s bár mindenkinek MEGadja a tiszteletet, nem adja MEG könnyen MAGát.
A GY.R – R.GY gyök: GYaR – RaGY, az erő R hangja, amely GYÁRtó, alkotó képességét, de GYARló voltát is jelzi, s amelyek a dolgok lényegét tartalmazó, tudó és az azt kifejtő képességet is jelentik. A GYARol jelentése: dolgozik, műveli az uGARt. Jelenti azt is, hogy GYARló GYEngeségében van az EReje.
Az AR ősgyök jelentése tűz volt az ősnyelvben, és ez látszik e nép RAGYogó viseletén, kiérződik zenéjéből, táncaiból, életviteléből. Az AR ősgyök a PARadicshon, ARad, ARARát és más szavakban a megmARadást jelenti.
MaGYaR – GyaRMat – GYaRMol hangváz: M-GY-R – GY-R-M-t – GY-R-M-l.
A CzF Szótárból: „[…] a megere népcsoport vagy már korábbi időtől fogva a legkitűnőbb volt, vagy későbben a fejedelmi család nemzetsége lett, s azért az öszves népség magyar nevet vőn fel. És ime itt tünik fel leggyönyörűbben és kétségbevonhatlanul föntebbi szószármaztatásnak: mag-erő […] Egyébiránt a magyar jellem még másik két főbb sajátságát, t. i. egyfelül ahhoz, amit övének tart, makacs ragaszkodását […]” Kiem. K.S.
A nyelv szerint a MEGYER nevet nem Árpád törzse végett vették fel, mert a név már az alaptörzs kialakulásánál megjelent.
A MEGYER névről: a MEG az összeadás, sokasodás kulcsszava, különben nem maradt volna MEG a történelem viharai közt több ezer éven át. Az EGY az EGYetemes világ, vagy világEGYetem alapja, az ER az erő, a GYER biztató hívás, a megújuló sarjadásra, GYER – REGY – RÜGY. A MEGYER szó átfordítva érthetővé teszi, hogy a sokasodás, GYARapodás titka, alapja a GYERME-k (me-gyer – gyer-me-k).
MeGYeR – GYeRMek hangváz: M-GY-R – GY-R-M-k.
Teremtője a szaporulat növelésére, kedvező időként a MAgyar névben a MAi napot határozza meg. MA GYARapodj!
/*/ Mégis e nép ölte meg a jelenkorban több millió MAGzatát. Ez az önpusztító tömeges MAGzatgyilkosság, és az arra késztető, odáig elvezető szabados, istentelen erkölcsi fertő, mocsár a legnagyobb bűne e nép jelentős hányadának, akár belevitték, akár önmaga ment bele. Erkölcsi megújulásra volna szükség, de arra az elszürkítő tömegesítéssel már szinte képtelenné tették.
———————————————————————————–
MAGYARÁZ – Szavakkal érthetővé igyekszik tenni. [a magyar szó bővítménye] A MAGYARÁZ szó az M.GY – GY.M gyök bővítménye: MaGY – GYaM, GYöM. (Összevethető a magyar címszóval a könnyebb megértés végett.) Ez a nyelv a nyelvek MAGva, GYÁMja, mintegy beleGYÖMöszölve, sűrítve, tartalmazza a nyelvek MAGvát, gyökét, s mindazok MAGYarázatát.
A GY hangcsoport – AGYA – a mai mAGYAr nyelv a nyelvi titkok mAGYArázó nyelve. E nyelv az ember AGYA mindkét oldalának azonos, EGYEnlő igénybevételére kötelez. Ezért is mAGYAr a nyelv neve, s ez nem véletlen. A mAGYAr nyelv mAGYArázatot adhat az igénylőnek minden felvetődő kérdésre.
Az R hangcsoport – ARÁ – a pARÁzs, vARÁzs szavakban az igazi mélyreható magyARÁzat hatását leÍRÓ. Olyannyira sajátos kifejezése ez a magyar nyelvnek, és oly háttéri értelmet takar, mint a megúsztuk kifejezés, amely egyetlen nyelvben sincs jelen, mivel ősnyelvet beszélők, magyar nyelvűek élték át, úszták meg szárazon az Özönvizet. A többi nyelvek később alakultak ki.
A GY.R – R.GY gyök: GYaR – RaGY, az emberi felfogóképesség GYARlóságának tudatában a maGYARázó igyekszik beleGYARolni, értelmet GERjeszteni. A GYARol jelentése: dolgozik, műveli az uGARt. Ezzel serkenti a GYÁRtó, alkotó képességét.
Az R.Z – Z.R gyök: RáZ – ZáR, jelenti a megértés elől addig elZÁRtak, e felRÁZás nyomán való megvilágosodását. Az ősi nyelven a Nap SZÓR, SZÁR, névvel is neveztetett, mint fényt SZÓRó, melegével SZÁRító. A SZÁR sugara egy RÉSZe volt a fénynek, egy csóva, nyaláb, egy SZÁR, az utódnyelvek némelyikében ez RAZa, ami azt jelenti, hogy az ősnyelvben a fénysugár az alvó természetet felRÁZó értelmet is hordozott. A fénysugár, SZÁR, éltető hatása felRÁZza a növényt, és tovább törekszik a fény felé. A magyaRÁZás is ilyen felRÁZó hatású. Fényt gyújt az elmében addig beZÁRt titok megnyitására.
Az R.Z – Z.R gyök: RáZ – ZáR, másik értelme: akinek jól megmagyaRÁZzák, az AGYÁba ZÁRja a mondottakat. Az ÁZ ősgyök értéket, kiterjedést, erőt is jelent, hasonlóan az ÁS, ÁZS, ÁSZ gyökökhöz.
A magyar népmesékben van az a pillanat, amikor a kis, lenézett szőrös-gyapjas lovacska megRÁZza magát, és aranyszőrű táltossá válik. Továbbá máskor is, ha valamilyen különleges erőn felüli dolgot kell megtennie – esetleg némi paRÁZSevés után vaRÁZSerőt nyervén – megRÁZza magát, és átugorja a nagy folyóvizet, tengert, szakadékot stb.
Emlékszem olyan sportbeszámolóra még gyerekkoromból, hogy ’gyengén ment a játék’, de Puskás egyszer csak megRÁZta magát, és rúgott két gólt egymásután. Ez a RÁZás a nyelvben, az addig még nem egészen megértett rész hirtelen megvilágosodása, teljesen érthetővé válása. A labdarúgásnál maradva, Albertről írta az egyik újságíró: Ott állt a pálya közepén csípőre tett kezekkel, feléje gurult a labda, s ekkor mintha hirtelen egy villanyégő gyúlt volna fel, elindult, mindenkit kicselezett és parádés gólt lőtt. A beszédben a magyaRÁZÁS ugyanez: – a lényeg, a valós érték kiemelése, megvilágítása, érthetővé tétele.
Ez nincs meg egyetlen nyelvnél se, mert nem németezi, nem angolozza, nem franciázza, nem románozza bele a másik fejébe a lényeget. Csak az eredeti ősnyelv, a mai MAGYAR nyelv képes ily kifejezésre. MAGYARán, kereken, MAGvasan, alaposan, mintegy önmagát megRÁZva, megtáltosodva körül-magya–RÁZza, a MAGvát, a lényeget, a csírát az (m)AGY(áb)a RÁZza érthetővé téve.
MaGYaRáZ – MaGYaRáN hangváz: M-GY-R-Z – M-GY-R-N.
Figyeljük meg r > l, gy > g váltásokkal a fejtegetést. Az igazi bölcs MAGYARÁZó* nem MEGGYALÁZ, nem MEGALÁZ, hanem ő MAGa ALÁZatot mutatva MAGYARÁZ.
Ha megfordítjuk: MAGYARÁZ – ZÁRAGYAM. ZÁR AGYAM, vagyis a MAGYARÁZat után AGYAMba ZÁRul az értelem. Vagy: ZÁR A GYAM. A GYAM lehet a segítő tanácsként, mint GYÁMként, TÁMaszként is hasznos MAGYarázat GYÜMölcse, amely értékként megmarad.
Íme, mit jelent a nyelvet ízeire bontva, elemezni, amelyet – a hangok, gyökök értelemhordozó szerepét tagadva – ma még csak szóba sem ejtenek az akadémikus nyelvészek!
/*/ Ez a nyelv a teremtés nyelve, amelyen Isten megszövegezte az embernek adott utasításait, törvényeit. Ezen a nyelven mondta Noénak: „Minden mozgó állat, a mely él, legyen néktek eledelül; a mint a zöld füvet nektek adtam mindazokat. Csak a húst az őt elevenítő vérrel együtt meg ne egyétek.” I.Móz. 9:3,4. Károli ford. Ezt Noén, mint ősapán (Ősatya ura, amely módosult az utódnyelvekben: Isatur, Satyaurata stb.) át minden utódjának, minden földi embernek mondta! E nyelven kapta minden ősnyelvet beszélő még az Özönvíz előtt a hét napjaira vonatkozó rendelkezéseket, a szünnap, szombat munkától mentes napként meghatározását, amelyet Mózes is a Törvény részeként kapott évezredek múltán. E nyelven van mindenre világos MAGYARÁZat. Noé neve az akkád eposzban: Ziuszudra = Élet hosszú napokra, ZI – IZ = élet, lélek, USZU = hosszú, UD = idő, RA = RÁ – ÁR, valamiRE.