MAGYAR – Tömegében Magyarországon élő finnugor nyelvű nép, és a rá jellemzők. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor elemek] A MAGYAR népnév M.GY – GY.M gyökből képzett: MaGY – GyáM. De az M.G – G.M gyök: MaG – GaM értelem is jelen van. A MAGYAR nép az ősMAG-nyelvet majdnem egészében a mai napig megőrző nép, Európa őslakói. Az Ibériai félszigettől az Urál hegységig (Ibériától Szibériáig) a földrajzi helyek – hegyek, völgyek, folyók, tavak – névadó nyelvének beszélői. A MAG népe ez, amely MAGva a föld népének. A MAGYAR nyelv világnyelv volt több évezreden át. Minden nyelv alapja, MAGva. A többi nyelv ebből alakult ki. Erre a világ minden nyelvének minden szógyöke megcáfolhatatlan bizonyíték. Ezért mondhatjuk, hogy a mai MAGYAR nyelv a világ nyelvi titkainak magyarázó nyelve. Ezért is MAGYAR a nyelv neve, s ez nem véletlen. A MAGYAR nyelv magyarázatot adhat az igénylőnek minden felvetődő kérdésre. E nyelv egyedi, különleges felépítési váza eredményeképpen, szellemében birtokolja az erkölcsi útmutatót az ember számára. Oly hangzókkal, mint az erkölcsi egyenes viselkedés életfontosságú szükségességének megértésére rávezető E, É hangok, vagy az erkölcsi határ megtartásához legfontosabb egyenes, határozott akarati (nem véletlenszerű) magatartás kifejezésében kulcs A, Á hangzói, a bölcsességre, jó erkölcsre ösztönző Ö, Ő hangok és mások szerves nyelvi jelenléte bizonyíték e nyelv magasrendűségére. Bizonyíték, hogy az ember teremtője ültette a génekbe a nyelvi vázat, amelyet minden kisbaba öröklött kincsként hoz magával a világra. A MAGYAR nyelv jelképes AGYARával megrágja, majd beleRÁZza, (zárja) az ember elméjébe a tudnivalót. A mai MAGYAR, nyelv, mint az első beszélt nyelv egyenes ági örököse, őrzi a történelem igazságait, épp mint a föld üledékes rétegei az altalaj történelmét. Ebbe nem nyúlt bele a politika mindent megmérgező becstelen keze. A MAG népe, a föld népe, MAGvető nép volt és maradt a szó valódi értelmében. A legelső M/AGRÁR nép, azaz földművelés tevékenység elindítói. A MAGYAR névben rejlik a MAG, mint tömörített tudás, az elme ágya, az AGY, a GYAkorlat GYA gyöke, az erő R hangja, amely GYÁRtó, alkotó képességét, de GYARló voltát is jelzi, s amelyek a dolgok lényegét tartalmazó, tudó és az azt kifejtő képességet is jelentik. A MAGY fordított szóalakja GYAM, GYÁM, GYÁMolít. A MAGYAR befogadó, segítő, GYÁMolító. Ebbe pusztul bele a nemzet. Szereti a saját GYARMAtát (gyar-ma – ma-gyar), azaz földjét, amelyet GYARMOl, vagyis megművel, amely élettere, amelytől élést (táplálékot) REMél, s amelyhez MÉRhetetlenül kötődik. Ezt a gyaRMa szó tengelyében levő RM páros, mint R.M – M.R alvógyök: ReM – MeR mutatja. MERész nép, s bár mindenkinek MEGadja a tiszteletet, nem adja MEG könnyen MAGát. Jelenti azt is, hogy GYARló GYEngeségében van az EReje. Az AR ősgyök jelentése tűz volt az ősmag(yar)-nyelvben, és ez látszik e nép RAGYogó viseletén, kiérződik zenéjéből, táncaiból, életviteléből. Az AR ősgyök a PARadicshon, ARad, ARARát és más szavakban a megmARadást jelenti. A CzF Szótárból: „[…] a megere népcsoport vagy már korábbi időtől fogva a legkitűnőbb volt, vagy későbben a fejedelmi család nemzetsége lett, s azért az öszves népség magyar nevet vőn fel. És ime itt tünik fel leggyönyörűbben és kétségbevonhatlanul föntebbi szószármaztatásnak: mag-erő […] Egyébiránt a magyar jellem még másik két főbb sajátságát, t. i. egyfelül ahhoz, amit övének tart, makacs ragaszkodását […]” Kiem. K.S. A MEGYER névről: a MEG az összeadás, sokasodás kulcsszava, különben nem maradt volna MEG a történelem viharai közt több ezer éven át. Az EGY az EGYetemes világ, vagy világEGYetem alapja, az ER az erő, a GYER a megújuló sarjadás, GYER – REGY – RÜGY. A MEGYER szófordított alakja érthetővé teszi, hogy a sokasodás, GYARapodás titka, alapja a GYERME-k. (me-gyer – gyer-me/k). Teremtője a szaporulat növelésére, kedvező időként a MAgyar névben a MAi napot határozza meg. MA GYAR*-apodj!
*Mégis e nép ölte meg több tízmillió MAGzatát. Ez az önpusztító tömeges MAGzatgyilkosság, és az arra késztető, odáig elvezető istentelen erkölcsi mocsár a legnagyobb bűne e népnek, akár belevitték, akár önmaga ment bele. Erkölcsi megújulásra volna szükség, de arra az elszürkítő tömegesítéssel már képtelenné tették.
MAGYARÁZ – Szavakkal érthetővé igyekszik tenni. [a magyar szó bővítménye] A MAGYARÁZ szó az M.GY – GY.M gyök bővítménye: MaGY – GyaM. A magyar népmesékben van az a pillanat, amikor a kis lenézett szőrös-gyapjas lovacska megRÁZza magát, és aranyszőrű táltossá válik. Továbbá máskor is, ha valamilyen különleges erőn felüli dolgot kell megtennie – esetleg némi paRÁZSevés után vaRÁZSerőt nyervén – megRÁZza magát, és átugorja a nagy folyóvizet, tengert, szakadékot stb. Emlékszem olyan sportbeszámolóra még gyerekkoromból, hogy ’gyengén ment a játék’, de Puskás egyszer csak megRÁZta magát, és rúgott két gólt egymásután. Ez a RÁZás a nyelvben az önmaga valós értékeinek kidomborítása, nyilvánosságra, felszínre hozatala. Olyannyira sajátos kifejezése ez a magyar nyelvnek, és oly háttéri értelmet takar, mint a megúsztuk kifejezés, amely egyetlen nyelvben sincs jelen, mivel csak a magyar nyelvűek élték át – úszták meg szárazon – az Özönvizet. (A többi nyelvek később alakultak ki.) A beszédben a magyaRÁZÁS ugyanez: – a lényeg, a valós érték kiemelése, érthetővé tétele. És ez nincs meg egyetlen nyelvnél se, mert nem németezi, nem angolozza, nem franciázza bele a másik fejébe a lényeget. Csak az eredeti ősmag-nyelv egyenes ágú utóda, a mai MAGYAR nyelv képes ily kifejezésre. MAGYARán, kereken, MAGvasan, alaposan, mintegy önmagát megRÁZva, megtáltosodva körül-magya-RÁZZA, a MAGvát, a lényeget, a csírát az (m)AGY(áb)a RÁZZA az érthetővé tétel végett. Az R.Z – Z.R gyök: RáZ – ZáR, akinek jól megMAGYARÁZzák, az elméjébe ZÁRja a mondottakat. Az ÁZ ősgyök értéket, kiterjedést, erőt is jelent, hasonlóan az ÁS, ÁZS, ÁSZ gyökökhöz. Íme, mit jelent a nyelvet ízeire bontva, elemezni, amelyet ma még csak szóba sem ejtenek az akadémikus nyelvészek!