Magyar kifejezés a KÖSZÖNNI ige?

KÖSZÖN, KÖSZÖNET – Háláját fejezi ki valamiért. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A KÖ ősgyök a KÖr, KÖt szótöve is. A kör befejezett, beKÖtött végtelen vonal. KÖSZÖNETet, hálát általában a KÉSZ, elKÉSZült, készEN levő, vagyis KÖSZÖN levő, haSZnavehető, SZámunkra KEdves, haSZnos dolgokért, vagy az elKÉSZültség reményében mondunk.

Az SZ kulcshang ezekben a szavakban. Az ÖSZ, SZÖ ősgyökök kiterjedést megjelenítők (összes vagy szövetség). Az elhangzó KÖSZÖNET, a hála kifejezése. A szóvégi NET, mint külön szó, itt összetett szó része. A NET valaha az ősmag(yar)-nyelven sima, világos, fénylő, csillogó, tiszta jelentésű volt, és a vízfelület (ned/v) hasonlóságából indulván, felületvonatkozású. E jelentéssel jutott át az utódnyelvek közül a latinba (nit, niteo, nitida), származéknyelveibe (román: net, neted; olasz: netto, nettamento, nettare; francia nettement stb.). A NETlen, durva felületű, nem sima, nem tiszta, nem fénylő stb. (pl: kenetlen, egyenetlen). A megköszöNETlen valami a befejezetlenség érzetét keltő. Nincs KÉSZEN, hézag van, ott lóg a közön a hiány. Akkor lesz KÉSZEN, a cselekmény akkor lesz befejezett tény, akkor lesz kerek, sima, világos, fénylő, csillogó, tisztességes, és jelképesen megnyugtatóan szétterülő, ha elhangzik a KÖSZÖNET érte. Ez a legkevesebb, ami jár. Bizony. A  teremtés  eredeti nyelve, a teremtés nyelve neveli az embert. A nyelvbonctan szerint minden ízület számít! A CzF Szótár a szó feltételezett kialakulásáról: „E szónak jelentéseiből kitelezik, hogy alapfogalom benne a ked, melytől kedü, kedv, kedély szók származnak. E nyomon indulva, valószinü, hogy a köszön, igének kösz gyöke azonos, vagy legalább rokon kegy (kögy) v. ked szókkal, az utóbbiból lett: ked-en v. kez-en, s hangváltozattal közön, köszön […]” Vagyis a KÖSZÖNET lelki tényezők, mint KEGY, KEDV beteljesülése, ami szintén elvezet a kör bezárulásához, a NET értelmének kiteljesedéséhez. Az angolszász, germán nyelvek CSÓK jelentésű KISS KUS, KYS, KUSS és más kifejezései a KÖSZÖNET, KÖSZ-ÖN-NET kimutatásának egyik módjáról szólnak.