MÁGNES

MÁGNES – Olyan anyag, test, melynek mágneses tere van, és amely bizonyos fémeket magához vonz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A MÁGNES szó szintén az M.G – G.M gyökből képzett: MáG – GaM. A MÁGNES különleges oda-vissza, vonzó-toló képességgel bíró fém.
Hatékony erejével csomóba, MAGba, GAMba, GOMolyba gyűjt. A MÁG gyök: MAGára vonzó erős hatást is jelent, amely lefed (gam > kam > ham) egy bizonyos területet, ameddig hatósugara terjed, és e vonzóerő által megSEMmíti (nes – sen, n > m: sem) az ellenkező akaratot. A MÁGNES értékes, hasznos erő. Az ellentétek különbözőségéből kialakuló vonzási viszonyok hasznosítója. A GN hangcsoport – ÁGNE – a mÁGNEs és mÁGNÁs rEGNÁló, azaz uralkodó erők birtoklói. Az erőviszonyok: MÁGNES < ENGEdékeny fém. A vonzó erőnek ENGEd az ellenoldali gyENGÉbb fél, hiszen mindig az erősebb diadalmaskodik a gyENGÉbb fölött. A mÁGNÁs maga köré gyűjti az ENGEdékeny embereket. Érdekes módon a nyelv itt is mutatja a vonzás ellenhatás fordított sarki állapotát GN < NG. De miért csak a magyar nyelven? Mert ezen a nyelven született a fogalom megnevezése! Nem görögül, nem latinul. A GN páros, mint alvó G.N – N.G gyök: GaN – NaG, amely a G lágy alakjával a NAGY szó alkotója. A MÁGNESesség hatalmas – az égitestek fizikai tömörítésében, egymáshoz való viszonyában – oda-vissza ható meghatározó erő, az örökÖS vagy állandó ISmételt vonzás, állandó tömörítÉS egyben tartó ereje. A teremtett világegyetem léte a MÁGNESes vonzó – toló erő állandó egyensúlyán áll vagy bukik. Ám ezt valaki, aki VAN, aki előidézi, hogy legyen, azaz teremt, akinek JOHA (benső érzelmek halmaza) VAN és JÓ HA VAN, neve: JOHAVAn, felügyeli, szabályozza. GN – NG értelmi kapcsolat: a máGNes vonzza az eNGedékeny fémet. A vonzó erőnek eNGed az ellenoldali gyeNGébb fél.