Ősmag(yar)-nyelvi szavak
MÁGNÁS – Nagybirtokos, főnemes. [A MÉKSz szerint: nk: latin] A gn páros a valamivé alakult vagy képességgel bíró jelentést viszi a szóba. A bognár bogos, göcsös fából (lőcs, ágasfa stb.) szekeret készítő mesterember. A mágnes vonzóerővel rendelkező ásvány. A mágnás a magához vonzott anyagi javak nyomán magas rangú (gn – ng) társadalmi állásban levő. A latin nyelvben nagy jelentésű, ami a magyar magasnak is megfelel. Valószínű, hogy az ősmag(yar)-nyelvben a magas, nagy összevonva lett magna/gy. A kifejezés – hasonlóan a szappan, szapuló (szappanlé) szavakhoz – még az utódnyelvek – köztük a latin nyelv – kialakulása előtti, hiszen csak így tudták átvenni a már kész szóalakot.