MÁGNÁS – Nagybirtokos, főnemes. [nk: latin] A MÁGNÁS szó is az M.G – G.M gyökből képzett: MáG – GaM. A MÁG, MAG gyök itt MAGas jelentésű. A MÁGNÁS úr: MAGas raNGú, MAGa köré tömörített nagy mennyiségű vagyonnal rendelkező. A G hang végletek kifejezésére alkalmas hang: erős röGzítés, horGony, raGad. De a másik végleten a Gördül, Gurul. A tenGely szóban teherviselő értelmű. Vitathatatlan, hogy országos terhek viselői voltak a nagy anyagi lehetőségekkel bíró MÁGNÁSok. A MÁGNÁS a MAGához vonzott anyagi javak nyomán MAGas rangú (gn – ng) társadalmi állásban levő, aki meghatározó erő egy jelentős embercsoport életének alakításában, akik az ő vonzáskörében élnek. A CzF Szótárból: „Főrendü úr. Országnagy, mely osztályhoz tartoznak nálunk a herczegek, grófok, bárók […]” A GN páros itt alvó G.N – N.G gyök:
GaN – NeG, amely a G és N hangok lágy alakjával a magas iGéNY vagy a NaGY szó alkotója. A GN páros ÁGNÁ hangcsoportja – összegzett, összevont elemeket hasznos erő alkalmazásával értékké átalakító – képesség leírója a szavakban. Jó példa a bOGNÁr, aki összegyűjtött – értéktelennek tűnő – bogos, göcsös fából szekeret, hintót készítő mesterember. A mÁGNEs vonzóerővel rendelkező ásvány, amely esetenként rendkívül hasznos töltetet ad az anyagnak (villamosság). Az ÁGNEs női névben is hasznos, vonzó személyiségi értékek megjelenítője. Valószínű, hogy az ősmag(yar)-nyelvben a MAGas, NAgy összevonva lett MAGNA/gy. Az ÁS gyök kiterjedést is jelent (ás, ázs). A kifejezés még az utódnyelvek – köztük a latin nyelv – kialakulása előtti, hiszen csak így tudták átvenni a már kész, kialakult szót. Az olasz siGNor szó szintén ebből eredő, de olaszul nincs átfogó magyarázat a szó alkotó elemeire.
MÁGNES – Olyan anyag, test, melynek mágneses tere van, és amely bizonyos fémeket magához vonz. [nk: latin < görög] A MÁGNES szó szintén az M.G – G.M gyökből képzett: MáG – GaM. A szó tengelyében levő GN kötött mássalhangzó-páros jelen esetben az NG párjával együtt vizsgálandó. A MÁGNES különleges képességgel bíró fém, amelynek eNGed az ellenoldali gyeNGébb fél, hiszen mindig az erősebb diadalmaskodik a gyeNGébb fölött. Érdekes módon a nyelv is mutatja a vonzás, az ellenpontok közti ellenhatás fordított sarki állapotát GN < NG. Vagyis: máGNes < eNGedékeny fém. De miért csak a magyar nyelven? Mert ezen a nyelven született a fogalom megnevezése! Az ÁGNE hangcsoport itt is értékké alakító hasznos erő leírója. A MÁG gyök: MAGára vonzó erős hatást is jelent, amely lefed (gam > kam > ham) egy bizonyos területet, ameddig hatósugara terjed, és e vonzóerő által megSEMmíti (nes – sen, n > m: sem) az ellenkező akaratot. A GN páros, mint alvó G.N – N.G gyök: GaN – NaG, amely a G és N hangok lágy alakjával a NAGY szó alkotója. A MÁGNESesség hatalmas – az égitestek fizikai tömörítésében, egymáshoz való viszonyában – meghatározó ES, IS(teni) erő, azaz teremtÉS ben meghatározott örökÖS, ISmételt vonzás, állandó tömörítÉS egyben tartó ereje. Van vidék, ahol mágnIS a neve. Az, hogy az ember a MÁGNESesség erejét villamos erő fejlesztésére használja, nem eredő emberi érdem! Annyit jelent, hogy megengedtetett neki, hogy megfejtsen egy oly erőt rejtő titkot*, amely erő mindig is létezett, amióta a világ. Ugyanígy létezett az atomban rejlő hatalmas erő, léteztek a hanghullámok és egyebek. Az ember számára néha adatott egy rÉS, amelyen át néhány apró – számára viszont fizikai korlátai, picinysége miatt nagyot jelentő – titokra ráláthatott.
*A TITOK, léTező, de elrejTett erőkre vonatkozik. Aki ezeket elrejTeTte, rejTEKbe TETte (tet, tok – titok), biztonságban őrzi. Ha felfedné, kellő ismeret, erkölcsiség, felkészültség hiányában e TITkok puszTÍTó erők lennének alkalmatlan kezekben. Van, amit megengedett felfedezni az ember által. Tudni akarta: mit tesz vele, ha birTOKába jut. Ott áll-e az ember az érettség és erkölcs magaslatán, hogy kizárólag embertársai javára, hasznára alkalmazza azokat? És az emberiség bebizonyította, hogy a soraiból kiemelkedő politikai, üzleti vezető réteg sokkal aljasabb, ravaszabb, körmönfontabb, önzőbb, becstelenebb annál, hogy a kezébe adott sOK nagyszerű TITOK jó célra, irányba használja fel. Bármit fedeznek fel, elsősorban mindent hadi célokra, puszTÍTás céljaira alkalmaznak, fejlesztenek ki. A becstelen önzés, hatalomvágy, nem vagy alig enged teret másra. Ebből eredően elmondható, hogy a felfedezések több kárt hoztak az emberiségnek, mint hasznot. Sokkal többet. Az eddig feltárt TITKOK birtokában a közembert „vasra verve, láncon” igában tartják, megfélemlítve, adókkal terhelve. Az eddigi felfedezések nyomán az ember szétrombolná a Földet. Annyi puszTÍTó erőt halmozott fel, amely a gyönyörű Föld, mint égitest, százszoros elpuszTÍTására elegendő.