LIVÁDA – Gyümölcsös, liget. [000] A LIVÁDA szó nincs jelen egyetlen általam elért szótárban sem. Sem az akadémiai Magy. Ért. Kéziszótárban, sem az Idegen szavak, kifejezések szótárában. A CzF Szótárban, de Ballaginál és másutt sem sem akadtam rá. Pedig a LIVÁDA is ősnyelvi szó, akár a pojána. Mindkettő kisodródott a magyar nyelvből az évezredek folyamán. A LIVÁDA megnevezés értelmi kapcsolatban áll a liget, világos* szavakkal. De az ősnyelvi siri (tisztás) szóval is. A LIVÁDA szó az L.V – V.L gyökből indul: LiV – ViL. A LIVáda szellős, gyér ültetvény, LEVegős, VILágos, belátható lugas, gyümölcsös. A V hangcsoport – IVÁ – az EVÉs, IVÁs szavakban mutatja, hogy a lIVÁda társas összejÖVEtelekre alkalmas, kellemes, szellős lEVEgős hely. A V.D – D.V gyök: VáD – DáV, víz jelentésű, ami azt jelenti, hogy csermely, patak is folyhat át rajta, ami öntözi, élteti. A D hangcsoport – ÁDA – a kEDŰs, kEDÉlyes, vIDÁm és más szavakban szintén kellemes IDŐtöltő hangulat értelmét viszi a szóba, de a gyümölcs, mint terményáldás, ADOmány értelme is jelen van a szóban. A leírások szerint valaha – a folyószabályozások előtt – ilyen volt a Hortobágy.
/*/ Az 1849-es fegyverletétel helye, VILÁGOSvár ősi neve SIRI volt. A román nyelvben az ragadt meg (Siria). Az S.R – R.S gyökkel: SiR – RéS, kifejezhető volt a SŰRŰ és SIRI, a RÉSekkel bővelkedő LIGet, LUGas (lukas). A SIRI könnyen SIRÜlhető, beforogható gyér, világos, ligetes tisztást jelentett. A LIGet szó kezdőgyöke jelen van a viLÁGos szóban, így a LIV – VIL és LIG – GáL értelmi kapcsolat érthető. Mindkettő lazaság és fényértelmű.