LINGVISZTIKA – Nyelvtudomány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin szóból] A LINGVISZTIKA* L.N – N.L gyökből indul: LiN – NiL (n > ny: nyíl, nyel, nyél). A nyelv a szájban, mint kis nyél, LENG, LÓG, LIMBÁL. Innen az utódnyelvi LING, LOGO, LIMBA – nyelv jelentésű szavak. A szókezdő LI gyök könnyed, daloló hang. A nyelv a legkönnyebben mozgó izomnyaláb. Az IN gyök kellemi értelmű, azt jelenti, hogy a beszéd, a nyelvelés kellemes tevékenysége a társaságot kedvelő társas lénynek, az embernek. Az NG hangcsoport – INGvI – a szájüregben bolyONGÓ, csapONGÓ, INGÓ, lENGŐ nyelv egyik szerepe: a hangok kialakítása, a beszélgetésben. Az NG páros, mint N.G – G.N gyök: NoG – GoN, a szavakban, az iNOGó nyelv némely jellemzőit leíró. A nyelvvel GONdolatokat közlünk, NÓGatunk, iGENt és NEGet (nem) mondunk, néha GONosz, néha NEGédes szavakat. NYUGtatunk és NYUGtalanítunk, NYÖGünk, GÚNYolódunk stb. A GV hangcsoport – InGVI – szerepe a beszéd jellemzésében: a rÖGVEst kimondott harAGVÓ szavakat később talán nyÖGVE megbánjuk, és megnyUGVÁst szerez a bocsánatkérés. A VG páros, mint alvó G.V – V.G gyök: GaV – VáG, az odaVÁGott, felKAVaró, VAKogó, szaVAK (g > k), vagy a VÍGalom, VÉGszó kifejezésekben. Jól VÁG a nyelve. Jelen van a szláv utódnyelvekben: GOVorit, GOVorijo, GOVoriti, HOVoriti stb. alakban, mond, beszél jelentéssel. Ez magyarul, hangváltásokkal még a KAVar, HABar, HEBeg, HABog, ZAVarog szavakban van jelen. Az SZT hangcsoport – ISZTI – a beszédmódokról: lehet fESZTElen, ESZTElen, haragot gerjESZTŐ, ijESZTŐ, észvESZTŐ híreket terjESZTŐ, csÚSZTAtó, könnyfakASZTÓ, ÖSZTÖnző, ÖSZTÖkélő, elriASZTÓ, megtISZTElő stb. Az SZT páros, mint SZ.T – T.SZ alvógyök: SZéT – TeSZ, a szavak, beSZÉD (t > d) SZÉTterjesztése, szórása, a szavak TOSZogatása, TESZe-TOSZaság stb. A szavak haragot SZÍThatnak, SZITálva, azaz finoman, válaSZTékosan ejthetők. A SZAVak olyan, mint a SZÖVet, SZŐTtes, SZÖVevénnyé válva, beterítik életünket. A VI ősgyök, amely az SZ hanggal a VISZ gyököt alkotja, az SZT párossal bővülve azt jelenti, hogy a BElső SZÉl által alkotott SZavak SZéTVISZik a mondandót (viszt – viszi, osztja), de azt is, hogy SZÍVből indul. A TIK cselekvés (tak, ték, tik). A K hangcsoport – IKA – a szavAKAt kiejtő módok jellemzőiben: AKAdozó, EKEl-mEKElő, vAKOgó, mAKOgó, OKOkat feltáró, OKOskodó, bÓKOlő, kEKEckedő és mások. Ezek bizonyítják, hogy magyar nyelvi szóalkotás törvényei szerint született szó, minden egyes eleme mai magyar szavak százaiban van jelen. A szó bontása, mondanivalójának elemzése csak magyar nyelven lehetséges.
* A mai LINGVISZTIKA azzal a szándékos túlbonyolítással, hogy a köznép minél nehezebben értse meg LINGVIMISZTIKA lett. A cél, hogy a beszéd egyszerűsége – hiszen már a kisgyerek tulajdona is – a megmagyarázásokban oly túlbonyolítottá váljon, hogy csak a kevesek, a beavatottak tudománya legyen, és az átlagember ne nyilváníthasson vélemény róla érdemben (kuss!). Akár a kiközölt, fizetendő villany-, gáz-, vízszámlák. Ahelyett, hogy egyszerűen szám szerint: ennyi (kw, köbméter) a fogyasztás, ennyi az egységár, ennyi a végösszeg – olyan bonyolultan közlik, hogy nem igazodhat el rajta az átlagember. A lényege: ne értsed, ne tudd, miről szól az egész. Aztán megmagyarázzák úgy, hogy még hülyébbnek, töpörödött senkinek érezd magad. Az igazi tudomány lényege az egyszerű közérthetőség.
Erre Balog Réka hívta fel figyelmemet: „A proto-indoeuropisták arra jutottak, hogy az ősnyelvben élhetett egy *mei- ‘megy, jár, történik, változik’ alapgyök (ebből vezetik le pl. a migráció szót).”
http://fr.wiktionary.org/wiki/meo#la
http://www.etymonline.com/index.php?term=migrationLatin – meo – Wiktionnairefr.wiktionary.org” Persze afölött szemet hunynak, hogy ez nemcsak 6000 éve létezett, hanem még ma is él a magyarban megy alakban. A proto-indoeuropisták arra jutottak, hogy a tűzre két gyök létezhetett a proto-indoeurópai nyelvben: *paewr- és *egni-.
http://www.etymonline.com/index.php?term=fire… Etymology Dictionarywww.etymonline.com” Nos az elsőre megvan a magyarban: perzsel, pörköl stb., tehát a per gyök, a második meg maga az ég ősgyök, az égni ige. Évtizedekig kutattak, ameddig eljutottak ezekre a pofonegyszerű megállapításokra. A MEI képződmény a mai magyar nyelvben most is élő szó. Csak az én szülőfalumban kell megkérdezni reggel egy kisgyereket: Hová, merre? A válasz ez lenne: MEJek iskolába. De így nagy összegű támogatásokat lehetett felvenni a „tudományos” lárvaarcok fedezékében megtartott megbeszélésekre. Fényűző szállodák konferenciatermeiben, mesés munkaebédek, -vacsorák, szórakozás, estélyek, kísérő hölgyek stb.