LÁZ, LAZA

LÁZ – Erdei tisztás, hegyi rét. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Tulajdonképpen bokrok, cserjék, fák gyér, LAZa jelenléte jellemzi a LÁZ jellegű erdei tisztásokat. Esetenként a székely közösségek, a közbirtokosság megbízásából kiirtották, gyérítették, azaz LAZították a területet benövő bokrok sűrűségét.

Innen a LÁZ megnevezés. A székelyeknek semmi közük nem volt a szlávokhoz, hogy onnan vették volna át a megnevezést. Ez épp olyan következetlen hamisítás, mint a székely harisnya ukrán származtatása.  
LAZA – Nem szorosan összetapadó részekből álló. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] A LAZA szóban a Z hang jelenléte a szétráZottság, Ziláltság, felborZoltság – az L hang a Libegő, száLLongó értelmét viszi be a szóba. Ez a kAZAL szóban is érződik. Mert mi a kAZAL? A kAZAL a lekASZÁLt, ASZALt (száraz) SZÁLAk LAZA hALmaZAta. Hozzátehetjük: a LAZA szóból alakultak ki a LÁZÁR, LÁSZLÓ nevek.