LASKA – Metélt tészta. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: északi szláv < török < perzsa] A LASKA L.S – S.L gyökbővítmény: LaS – SáL (l > v: sáv). A LASka SÁLszerű hosszú, vékonyra LApoSított, SÁVokra metélt tésztaféle. Tehát a LASKA, LAPOSra kinyújtott, felmetélt tészta. Szárítás után metélik, majd tovább szárítják és szárítva hosszú ideig tárolható. Mondják még levéltésztának, leveles tésztának is. Székelyül: LASKAtészta. A székely asszonyok szerint a LASKAtészta különbözik más tésztáktól. Tehát a LASKA szó a magyar LApoSKA rövidült alakja. Az SK párosnak van kicsinyítő értelme. Az SK hangcsoport – ASKA – a jellemzőkben. A lASKA kESKEny tésztacsík. A galUSKA is tészta. A sÓSKA vékony levél. A sUSKA, tÁSKA hordozható tárolók. A tUSKÓt lemetélték valahonnan. A tÜSKE vékony, hosszú kinövés. Az SK páros, mint S.K – K.S gyök: SoK – KaS. nagy mennyiségről beszél, metéléssel sok apró, vékony LASKA lesz a leveles tésztából. A LAS-KA – KA-LAS fordítás nem ad értelmes szót, de rávilágít a LASKAtészta készítési módjára. A KAL körértelmű gyökszó, és a tésztát körforgó hengeres fával nyomás alatt tartva, hengerítve nyújtják vékonyra: KALlózzák. Különben tésztából –, amely a LASKÁnak is alapanyaga – készül a KALács. Ismételve tömören: a LASKA LApoS, keSKeny csík, SÁLszerű tésztaSÁV. Minden jellemzője magyarázható magyar nyelven. A CzF Szótár szerint: „Gyöke vagy las, melyből lett lasogó, lasgó, laskó, laska, mely a magyar laskával szinte rokonitható, vagy talán inkább a lap gyökből származott laposka hasonértelmü szónak megrövidített mása, mely a székelyeknél ma is divatozik. Az olasz lasagna vékony és széles metéltet jelent. Mindenesetre alapfogalom benne a terjeszkedést jelentő LA.” Kiem. K.S. Érdekes a szerkesztők által „megálmodott” származási vonal, de hiába minden idegen eredetre törekvő megállapítás, a LASKA ősmag(yar)-nyelvi szó, mivel minden szóalkotó eleme értelmes magyar gyök, kiterjedt bokrosodó kapcsolattal.