LÁNY, LEÁNY

LÁNY, LEÁNY – Nőnemű gyermek [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor elemek] A LÁNY L.NY – NY.L gyök: LáNY – NYaL. A NŐ személyi szerepének LÉNYegét az ÁNY – NYÁ ősgyök sűríti, és vitathatatlanul az ANYAságra, mint végső célra, szerepre mutat. A CzF Szótárból: „[…] valószinü, hogy gyöke le, az ány pedig oly képző, mint a hiány, v. heány szókban, s minthogy vastaghangu képzőt vett fel, a gyök hangzója nem nyilt, hanem éles ë, mely rendszerent az i-vel szokott fölcseréltetni, minélfogva leány annyi volna, mint liány, melynek li gyöke a libeg, lidércz, libócz, libánczol, lifeg, szókban élénk könnyü mozgást jelent. Hihető, hogy az ős magyar ezen élénk, fürge tulajdonságáról nevezte el gyermekeit, s ebből fejthetni meg, hogy a fiatal férfi neve legény oly hasonló a leány szóhoz.” Kiem. K.S. E szövegből az tűnik ki, hogy a LEÁNY (liány) hIÁNYérzettel él, mivel kiEGÉszítője a lEGÉny. A LÁNY szó hangjai ugyanúgy, mint a lágy esetében kellemes puhaságot sugallók. A LÁNY: libegő, libbenő, lengő, illanó, illatos, daloló L; nyílt Á (lá-lá-lá); enyhe jelentésű NY. Ezek alkotják a LÁNY szót. A LÁNY a férfi számára megfejtendő taLÁNY, nehezen kiismerhető. Jól áll kezében a kaLÁNY, vagyis jó ha idejében készül későbbi szerepére. A kalány szónál írtam, hogy a legény a LÁNYt csókolva a nyelvén, nyálán ízleli, kóstolja. A fordított NYAL gyök – jó értelemben (puszi, hízelgés) – érzékelteti, hogy a LÁNY szerepéhez tartozik a kedveskedés, a fiú, férfi udvarlásának, eNYELgésének viszonzásában. A JÁNY > NYÁJ viszont a NYÁJas kedvességet. A LÁNY végső szerepe: ANYa LEsz. Ezért a LEsz ige LE gyökszava indítja a LEÁNY szót. A LEÁNY esetében a LE gyök a LEhet, LEsz értelmét is hordozó. Mi LEsz, mi LEhet? Mi LEENdő a LEnge ÁNYból? Virágzó LEÁNYzó LEsz, ÁNYzó, LEÁNYGYÓ (ángy). Ha a JÁNY megérik Jó ÁNY, LEsz érett ÁNY (a feleség szerepére érett). Majd a LÁNYból, JÁNYból, LEÁNYból, LEsz ANYa, Jó ANYa. Az SZ, ASZ – érettség. Ha megérett, és átment a nyOSZolya (aszonyoly) nÁSZ (ná) nESZült (ne) mámorának ASZ élményén (f-, b-), attól kezdve érett NŐ (ná, ne), ASZ ÁNY, vagyis ASSZONY lesz. Azaz SZÜLésre alkalmas LEENd, kéSZÜLhet rá. Ezeket a nyelv tartalmazza, ősmag(yar)-nyelvi elemek ezek, beépülve a szavakba, amelyek apró részletekig menően, rejtve és mégis leplet felvillantva beszélnek a nemek szerepéről, a párkapcsolat apró mozzanatairól, azok pőre valóságáról. Bővebben az anya, ángy, asszony címszavaknál.