LAJHÁR – Közép- és Dél-Amerikában fákon élő, lombbal táplálkozó emlősállat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:?] A LAJHÁR L.J – J.L gyökbővítmény: LaJ – JóL. A LAJHÁR – HAJLÁR fordítás jellemzőt mutat: RÁHAJOL az alatta levő ágra, és lustaságában alig mozdul. Tehát a LaJHáR RáHaJoL. A L-J-H-R – R-H-J-L hangváz igazolja a szó ősmag(yar)-nyelvi eredetét. A szófordítás is. Ez az állat még azt nevét hordja, amelyet külső, látható viselkedési jellemzői nyomán kapott az első embertől, aki rálelt. Nevének gyökszava és azonosító JH hangpárosa, hangzásban, néhány utódnyelvben is fellelhető. Például a holland luiaard, horvát lijenost, afrikaans luiheid. A JH hangcsoport – AJHÁ – a lAJHÁr párhuzama a nemtörődömséget kifejező szavakban hEJHAj, EJHA, hEJHA, szAJHA szavakban a lusta, nemtörődöm, semmittevő, csak az élvezetet kereső magatartásról ad képet. A LAJHÁR lustaságáról, lassú mozgásáról ismert. A J.H – H.J gyök: JaH – HaJ (h > j), a sóHAJ, HAJlong, JAJong szavakban, a kemény tevékenységet lehetőleg elkerülőt érinti. Akármire RÁHAJLik, csak a munkát elkerülje. A szóvégi H.R – R.H gyök: HáR – RüH, LAJHÁR típusú ember minden tennivalót HÁRít, RÜHelli a munkát, de szeret JÓL, kényelmesen élni. Székelyföld elég távol esik a LAJHÁR életterétől, de a LAJHÁR jelző mai napig élő. A mindennapi beszédben használt szó a lusta lomha emberre: nagy LAJHÁR! Elvitathatatlan a szónak ősmag(yar)-nyelvi eredete.
Egyre több olyan szó kerül elemzésre, amelynek hangváza a forgatás nyomán a megnevezés névadó jellemzőit hozza előtérbe. A RáHaJoL – LaJHáR hangváza R-H-J-L – L-J-H-R mellett gondoljunk a La-Gú-Na – h/aN-Gu-La/t befolyásoló tulajdonságára. Vagy vegyük a KóSTáL – TaKSáL szavak hangvázát: K-S-T-L – T-K-S-L, értelmüket ugyanazon a fogalmi körön belül. A KaLáSZ – SZaKáLL – SzáLaK – SzáLKa – KaSZáL szavakat alkotó K-SZ-L vázra, amelyhez még a KaZaL szó is társulhat. Sok-sok ilyen szavunk van Ezerszámra! E szavakat mind-mind idegenből származtatják a hétdiplomás akadémiai nyelvészek. A fenti jelenségre azt mondják kaján vigyorral, hogy véletlen egybeesések. Meg lehet kérdezni komoly matematikusokat a véletlenszerű egybeesések előfordulásáról. Milyen esély van arra, hogy ezer szóból ezer véletlenül ugyanazokat a jellemzőket viselje? Ez lesz az a banánhéj, amin az akadémiai nyelvészet elcsúszik. De a banánhéj túl szép hasonlat nekik, akik százötven éve maguk alá csinálnak, és azt a magyar nép orra alá kenik. Az amit maguk alá csináltak, abban fognak elcsúszni… szégyenükre a magyar nyelvészet félrevezető lajhárjai.