Miben eltérő értelműek a KÜLÖNBSÉG és KÜLÖMBSÉG szavak? A két szó egymástól eltérő értelmet tartalmaz. Mindkettő a K.L – L.K gyökkel indul: KüL – LaK. E gyök a KÜLsőről, de a benne LAKó értékről is sejtet. E KÜL-ön, KÜLsőn van a B, tagolva: KÜL-ÖN-B. A B oly valami, ami KÜLÖN áll minden mástól.
Mi a B? A B hang, a nagyságok és picinységek kezdőhangja: Bölény – Borjú, Behemót – Baba.
De a Boldog, Bolond, Bátor, Botor, Bő, Bír, Birtok és más jellemzők kezdője is. A B hang valamilyen kiemelkedően nagy horderejű jellemző. Ezekben képviselhet KÜLÖN értéket az, aki, ami KÜLÖNB.
A szó tovább bővülve: KÜLÖN–B-SÉG, az adottságok BőSÉGe vagy azok hiánya. A kettő közti szint KÜLÖNíti el értékben, minősít KÜLÖN–B-ÖZŐként valakit, valamit.
A Z hangos ÖZŐ hangcsoport az IZÉ, mindent helyettesítő értelme szerint alkalmazható a szóban forgó bármire, ami nem olyan, mint a töBBi. Egyébként az IZÉhez hasonló összegzők az AZÉrt, AZOkért, EZÉrt, EZEkért mutató névmások is.
A KÜLÖNB – minőségileg külÖNBÖzik, ÖNBŐ jellegével a másiktól. Nem ugyanaz, némileg hasonlíthat, de alapvető jellemzői okán elKÜLÖNíthető érték. A legszebb nő is külÖNBÖzik a többitől. KÜLsőleg mindenképp, de ha nincs ÖNBEcs, semmit sem ér. Ha azt mondom: ez a lány szép, ellENBEn az a másik szebb, már érthetőbb.
A másik KÜLÖNB-ÖZŐ AZÉrt is, mert esetleg külÖNC, és sok IZÉ kölÖNCE van.
A KÜLÖN – NÉKÜL átforgatás mutatja, hogy egyik NÉKÜLöz, NÉLKÜLöz oly elemeket, amelyeket a KÜLÖNB Birtokol.
A székelység ősi rendiségében a legnagyobb tisztség a RABONBÁN, rabONBÁn volt. A rabONBÁn külÖNBÖzött mindenkitől.
A KÜLÖNB lehet KÜLÖNC, de a KÜLÖMB nem lehet KÜLÖMC.
—————-
KÜLÖMB – az adottságaik belső tartalOMBAn mások, külÖMBÖzők. MiBen? ValaMiBen, ami bennük többlet.
Az MB hangcsoport – ÖMBÖ – összegző, tÖMBÖsítő értelmű. A bIMBÓban egyetlen tÖMBben van a jövő. A virág, a megtermékenyítés lehetősége, a leendő mag, az új növény ígérete.
A bOMBA is egyféle „bIMBÓ”, tartalmazza a rOMBOláshoz szükséges pusztító erő összességét, a halál ígéretét stb. Az atOMBOmba, atombOMBA kétszer tartalmazza az MB hangcsoportot. Ez nem véletlen, a nyelvi ábrázolásban soha nincs véletlen. Az ősi jelrendszerben, amit kétszer rajzoltak, az jelenthetett irdatlan mennyiséget. A töBB, nagyoBB, nem számszerinti, így meghatározhatatlan.
A szOMBAtnapon válik nyilvánvalóvá a hét munkájának eredménye. Ezen a napon összegezte, szÁMBA vette, tÖMBÖsítette a föld embere az elmúlt napok megvalósításait.
Az irOMBA tyúkon sok kendermagszerű pötty van. De miért nem mondják: irONBA, hiszen, mintha IRÓNnal volna írva? Talán azért, mivel a ’tartalOMBAn sok’ itt az erőteljesebb jellemző.
Az MB páros, mint M.B – B.M alvógyök: MiB – BoM, a MIBenlét, a BOMlás.
MegBÁMulni azt szokták, aMIBen érdekes, értékes tartalmat fedeznek fel. A szépség is érték.
Tehát: az autók, egyik a másiknál külÖMBEk lehetnek a bennük rejlő tartalOMBAn.
Két autó szEMBEállításakor: egyik szép, a másik egy belső elEMBEn jobb, a motor erősebb, s így külÖMB.
Az EMBErek belbecsben külÖMBÖznek egymástól.
E KÜLÖNBSÉGet, KÜLÖMBSÉGet a bérnyelvészet messze földön híres érzékeny mutatója még nem észlelte.
———————————————-
A székelység ősi rendiségében a legnagyobb tisztség a RABONBÁN, rabONBÁn volt. Ez összetett, két szóból áll: RABON, ami az ősi nyelvben mestert jelentett. A másik a BÁN, jelentése nagy. Tehát: NAGYMESTER.
A RABON – BARON gyökátforgatás mutatja a BÁRÓ cím, de a BÍRÓ, BÍRA címek eredetét is.
A RABON szóból módosult a héber rabbi = mester.
A rabONBÁn külÖNBÖzött mindenkitől: korBAN, ismeretBEN, bölcsességBEN, képességBEN, rangBAN stb.
A RABONBÁN a székelység főbírája, BÁNja volt, a székely társadalom BENsőjének erkölcsi szintmérője.
Az NB páros, N.B – B.N alvógyök: NáB – BőN, BűN.
A NÁBob szóban gazdagságot jelentett. A boBÁN, bőBÁN szóban, nagyon nagyot.
A raboNBán, raBONbán, rabonBÁN, BŰNök fölött ítélt, megBÁNást várt el. Szövetséget, guBANcot kötött és felBONtott.