KUDARC – Valamely terv, szándék meghiúsulása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? német < latin] A KUDARC K.D – D.K gyök alapjára épülő szó: KuD – DuK. (d > b: buk) Vitatni lehet, sőt kell, a – különben általam nagyra becsült – CzF Szótár szóeredet álláspontját, a Heltai-krónika alapján való, német kurz szóból származtatás miatt. Heltai származása szerint szász volt (Heltau), ő a sajátjából szólt. Valószínű, nem gondoltak a KUD gyök kapcsán annak D > T hangváltott alakjára. A KUD > KUT váltás előhozza a KÚTbaesés fogalomhoz köthető KUDARC párhuzamát. Mindkettő BUKás, felsülés, csődállapot. De az RC kötött mássalhangzó-páros sem engedi ki a magyar eredetű szavak közül. Sőt azt bizonyítja, hogy német nyelvbe is ősmag(yar)-nyelvből jutott. A német KURZ jelentése KURTA, azaz rövid. Van egy olyan székely mondás: a gyengébbik húzza a KURTÁt. Előfordulhat, hogy Heltai is erre gondolt. Ám a KUR gyök magyar nyelvi eredetű, a K.R – R.K gyökből: KuR – RoK. A KUDARC lelkileg megROKkanthat, mivel fájdalmas bukás. Az RC hangpáros értelemadó hangnyalábja hangzóváltásokkal a szavakban kemény, éles, esetenként fájdalmas nyomokat jelző. Valószínű, sok güRCölés, huRColkodás, haRC előzi meg a megvalósításra készülődve. A veszteséget lidéRCes, maRCangoló, éRCes rideg fájdalom, esetleg még saRC is követheti. A KUDARC kaRCnyomot hagy a lélekben, de az aRCon is meglátszik. Még a Heltai által említett KURZ szó RZ párosa is illeszthető a KUDARC által előidézett állapothoz, de csak magyar értelmezésben: boRZad, boRZalom, éRZelem, toRZ, zűRZavar stb. Hamisíthatatlan magyar szó.
KUFÁR – Nyerészkedő, haszonleső kereskedő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] A KUFÁR szó K.F – F.K gyökből indul: KuF – FuK. A KUFÁR, kofa azonos gyök. A szót akkor értjük meg jobban, ha a rokonhangokkal váltjuk a K és F hangokat. A K > G és F > V hangváltás nyomán GUV gyök jön létre. Ez ma már csak egyes tájakon van használatban, így Székelyföldön is. LeGUVaszt: valamit megfoszt a külső takarójától. KiGUVasztja héjából az értékes tartalmat.
A KUFÁR lelkű ember leGUVasztja rólad minden értékedet, megfoszt ruhától, háztól, minden javaktól, kiGUVaszt, a bőrödből is*. Az F.R – R.F gyök: FáR – RaF (f > v: rav) A kuFÁR RAVasz módon kiFORgat mindenedből. A KUFÁR szó fordítható, és a fordíthatóság a másik érv a magyar eredet igazolására: KUFÁR – FUKAR. A KUFÁRlelkű ember FUKAR a végtelenségig, s ebben az aljasság legalsó szintjére is képes lesüllyedni.
*bankok, uzsorások
KUJAK – Ököl. [000] A KUJAK K.J – J.K gyökből indul: KuJ – JaK. E szó nincs a szótárban, de a székely szóhasználatban mindennapos. A Kemény jelentésű K hang oda-vissza olvasatban kezdőhang. A KUJ gyök görbeség, a JAK szintén. A KUJAK azt jelentené: Keményre zárt UJJAK. A CzF Szótár szerint: „Ritka használatu szó, Páriz szerént ökölt jelent; honnan kulyakol, am. öklöz. Minthogy az ököl nem egyéb, mint gömbölyüre szorított kéz; innen kuly v. kul gyökénél fogva azon szók osztályába sorozható, melyek ugyanezen gyökből eredvén, görbét, vagy kereket, vagy gömbölyűt jelentenek. […] ‘kulyak’ (ököl) is a befelé görbített és szorított ujjak által képeztetik.” A KÖLYŰ malom, ütéssel zúzó: öKÖLYű. Az ókorban élt ErÖKLÖs (Heraklész) is mindent szétzúzott ököllel, azaz KUJAKkal. A KÖLYŰ malom, egy erre a célra kiképzett LYUkba belerakott gabona magvakat zúzott szét a KUJAKszerű KÖLYŰvel, amely gömbszerű gömbÖLYŰ bunkóban végződő nyeles ütőeszköz, s amellyel addig KUJAKolja a széttörendő magvakat vagy egyebet, ameddig a morzsalék eléri kívánt szemcseméretet. A ma is használt változata a konyhai mozsár.
KUJON* – Ravasz fickó, kópé. Nőcsábász. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A KUJON K.J – J.K gyökből indul: KuJ – JuK. A KUJON KUJ gyökszava körértelmű. A KAJla, ide-oda elHAJló mozgást jelent, vagyis a KUJON ferde tettei nehezen kiismerhetők. A gyökben levő K hang hatékonyságra törekvés, az U hangzó, mint legalacsonyabb hang, az egyén megbízhatósági szintjét is jelzi. A J hang az alany Javát. A K.J, KÉJ gyök, amely az élvezetek HAJszolását, azok utáni KUJtorgást is jelenti. Fordítva JUK, amely nőcsábászi célirány. A KUJON ember UJJONg sikeres ravasz tetteinek eredményei nyomán. Tehát a KUJON szó nem német, nem francia, hiszen magyarul. értelmezhető. *Erre a nyálcsorgató szintre sikerült leküzdeniük magukat azoknak a tanároknak (dékánoknak is), akiktől hangos a sajtó az utóbbi hetekben. Ez a magyar liberális pedagógia csúfos kudarca. A fiatalok lelkével kufárkodó aljas kujonok lettek azok, akiket valaha tisztelet, megbecsülés övezett, s akik a művelés, nevelés letéteményesei voltak.