KRUMPLI – Burgonya. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] Nem egyetlen magyar neve a PITYÓKA, mivel a KRUMPLI is magyar szó.
Íme: A KRUMPLI szóban három kötött mássalhangzó-páros van: KR, MP PL.
A KRU itt hanghiányos értelemadó hangnyaláb, amely a keserű-savanyú érzetet írja le. Ilyen az EGREs szóban, ahol a bogyó UGRÁndozó tulajdonsága mellett a savanyúságát is jelöli. Az utódnyelvi alakokban csak a savanyú értelmét vitte be. Például a spanyol aGRio, a román aCRu (akru, g > k váltás), francia aiGRe, mind savanyú. A román ACRU (akru) hasonló: KRU. Megtörténhet, hogy ez a benyomás a KRUMPLI tényleges maghozó termésének, a szárán levő bogyónak a kóstolása nyomán alakult ki, amely kellemetlen ízű, evésre alkalmatlan.
Az UMPI is értelemadó hangnyaláb, ez már kellemes érzetet keltő, mert ez a gyökérgumó ízlelése nyomán alakult ki. Az MP párossal kialakuló értelemadó hangnyaláb-család az IMPOnáló, kellemes dolgok kifejezője. A táplálékok közül ilyenek a: kOMPÓt, pEMPŐ, de más tetszetős, látványra kellemes dolgok, mint a: lÁMPA, pOMPÁs, csEMPE is. A krUMP(l)I esetében beékelődött egy L hang, amellyel létrejött a PL páros, amely a gumó táPLáló tulajdonságát emeli ki. A KRUMPLI szóban tehát sűrítve jelen van a felső bogyótermés kellemetlen (mérgező) íze (a/kru), tulajdonsága, jellemzője, de benne foglaltatik a gyökérgumó IMPOnálóan (umpi) kellemes íze és táPLálkozásra alkalmas volta. Ha elfogadnánk, hogy német nyelven nevezték KRUMPLI névvel, akkor sem tudták elkerülni az ősmag(yar)-nyelvi névalkotás szabályait és kizárólag annak gyökszavaiból alkothatták meg. Mégis azt kell mondanunk: ez a szó, ez a megnevezés még az ősmag(yar)-nyelven alakult ki, de kiesett az egyenes ági örökös magyar nyelvből, ám fennmaradt más utódnyelvben. Viszont – és ez bizonyító erejű! – csak a mai magyar nyelven lehet szóboncolással megállapítani a megnevezés mondandóját!
Aki meg akar, az németezhet tovább.