Összetett szavak határhangjaiként
Olyan összetett szavaknál, ahol a határhangok mássalhangzók, az összeépülésnél kötött mássalhangzó-párosok alakulnak ki, amelyek ugyanakkor alvógyökök is. Ez esetben felmerülhet a kérdés: értelemhordozóként a létrejövő alvógyök, beépül-e szervesen, összhangban van-e a létrejött szó, kifejezés tartalmával, mondanivalójával?
Például: véRTanú*: Két szó: véR és Tanú, RT. Oly valaki, aki véRéT, legféltettebb éRTékét, életét is adja oly ügyéRT, amelyet alapvetően teljesen és megdönthetetlenül alapigazságon nyugvónak vél.
Ez okon bármily nagyhatalommal rendelkező vádlók ellenében vállalja az ügyet, kiáll – akár az egész világ, és végül Isten ítélőszéke előtt is – báTRan érvel, küzd, bizonyít, harcol.
A véRTanút, más szóval máRTírt –, aki az elvet védelmező váRTán áll báTRan, hűséggel, s kiáll az alapvető éRTék védelmében – böRTönbe vetik.
A hatalom és a közvélemény közt csöRTe van emiatt. Némelyek éRTelmetlen hóboRTnak látják az áldozatvállalást. Megvetően mondják: miéRT máRTotta bele magát? Esetenként még hozzátaRTozói is séRTő szavakkal illetik. Mások viszont kiállnak éRTe.
A helytállása nem viRTus kérdése, ő az általa igaznak vélt ügyéRT: IstenééRT, népééRT, hazájáéRT, hitééRT vállalja akár a halált is.
RT páros, mint R.T – T.R alvógyök: ReT – TöR, a báTOR véRTanú, máRTír – bármily RÚTul viszonyulnak hozzá – igazának tudatában nem RETten, nem TÖRik meg a kínzások sem. Kész adni, életét, véRÉT is. Talán csak hosszú évek múltán igazolja őt a TÖRténelem, töRTénelem, és válik igazi éRTékké az utókor szemében.
Az RT és TR párosok értelmi összhangja: a véRTanú, máRTír, gyöTRő szenvedések közepette is báTRan vállalja igazát.
Gyökké alakulva is hordozzák eme értelmet: nem RETten, kitaRTó, kiTARtó, akaRATa, megTÖRhetetlen.
Látható, hogy a szóösszetételnél létrejövő RT kötött mássalhangzó-páros, alvógyök, mint teljes értékű értelemhordozó vesz részt a szó mondanivalójának kifejtésében, és ezt a magyarázó körülírásban is képviseli.
————–
/*/A nyelvészet a VÉRTANÚ szót görög eredetű MARTÜRION szó nyomán képzettnek, és latin, német vonalon érkezőként jegyzi.
A görög szó nem jelentett egyértelműen áldozatot, mert ő csak elsősorban egy esemény tanúja. Mitől válik valaki egy esemény szem- vagy fültanújává? A tanúnak ott kell lennie látó- vagy hallótávolságon belül. Vagyis az események közelében MARadó, a látóhatáron belül, azok MARTján pARTvonalán tARTózkodik. Aki az események közelében áll, mindegy melyik képletes oldalról, MARTról, pARTról látja, de hiteles tanú. Ez a MARTon álló, aki egyenesen, pÁRTAtlanul, semerre sem hajolva, elmondta a tÖRTÉnet lefolyását az ő szemszögéből nézve.
Tehát ő csak látta!
De ezzel beleMÁRTOTTA magát az ügybe, és most MÁR TÜRnie kell a tanúskodással járó hercehurcát.
Ez a görög jelentése. Az ógörög ekkor az ősnyelvnek egy kényesen, negédes eszező tájváltozata volt.