KÖSZVÉNY – Az anyagcsere zavara következtében fellépő, fájdalmakkal járó, nem reumás ízületi betegség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A KÖSZVÉNY a K.SZ – SZ.K gyökből induló szó: KöSZ – SZöK. A másik megnevezése: CSÚZ. A gyökökből megállapítható, hogy alattomosan kialakuló, úgymond KÚSZó, CSÚSZó, vagy KÚSZVA, CSÚSZVA, és vándorolva, felváltva jelentkezik különböző helyeken. Az NY és NT értelmi egyezést ismerve, valószínű KUSZVÉNT, KUSZVÉNY vagy CSÚZVÉNT, CSÚZVÉNY is lehetett eredeti neve. A KOSZ gyökből ítélve, valamilyen fölösleges salakanyag gyülemlés. Ha előálltak a fájdalmak, akkor népnyelven: meg van CSESZVE az egészség. Az SZV hangcsoport – ÖSZVÉ – jelen van a csESZVE, csÚSZVA, kÚSZVA, ÖSZVE, vESZVE szavakban. Az SZV páros, mint SZ.V – V.SZ alvógyök: SZöV – VeSZ, a SZÖVevény, VESZteség, SZÍV, VISZ (áramlat) szavak alkotója is. A szóvégi V.N – N.V gyök: VoN – NaV gyök a VON, azaz csúszva húz (húz a csúz) szóban áramlatjelentésű. A V.N gyök valaha a széláramlat nevében is jelen volt: fúVANt. Ezt örökölték némely utódnyelvek a ventus, vento, vânt és más szavakban. A NAV gyök vizet jelent (nav – van, vand – nedv). Ha a V.NY – NY.V gyököt vesszük: VáNY – NYaV, a hitVÁNY, VÁNYadt, NYAValya szavakban értelemmeghatározók. Minthogy a magyar nyelv szavai nem véletlenszerűen alakultak ki, és minden hangnak mondanivalója van – sok esetben összefüggések hosszú sorát lelni fel – megfontolandó, hogy a kutatók a kÖSZvÉNYre, CSúZra gyógyító hatást fedeztek fel a CSErESZNYében, CSÖrÖSZNYében, de a SZŐlőt is hatásosnak találták. Emellett a dINNYE is veseműködést serkentő, amely szerv a húgysav kiválasztásáért felelős. Lehet keresni még, mert az eredeti nyelv rengeteg titkot rejt az okok, okozatok és azok kezelése, megszüntetése terén is.