KÖRTE, KÖRTÖVE, KÖRTVÉLY* – A körtefa termése. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A KÖRTE szó K.R – R.K gyökből ered: KöR – RöK. (k > p: pör) A KÖRte KÖR keresztmetszetű gyümölcs. Az RT páros többnyire valamilyen természeti vagy emberi tevékenység folytán, valami okból létrejött dolgokat is jelöl. Az RT hangcsoport – ÖRTE – a bIRTOk, ÉRTÉk szavakban. A kÖRTE ÉRTÉkes kERTI gyümölcs, olyan tápanyagtARTAlommal, amely így szerepel egy leírásban: „A gyomorbajosok és a vesebajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására. […] A nyersen, frissen fogyasztott körte jó hatással van az agyműködésre, megerőltető szellemi munkát végzőknek naponta való fogyasztása javasolható. […] A körte nemcsak aromás, kellemes ízű gyümölcs, hanem kitűnő vértisztító és idegerősítő gyógynövény is.” https://recsov.wordpress.com/korte-beltartalma-gyogyhatasa/ Tehát vÉRTIsztító, ÉRTIsztító, vagyis az ARTÉria tARTAlmára ható. A gyümölcs nevének magyarázata még érthetőbb a KÖRTÖVE szóból. Ez két szó: KÖR-TÖVE, vagyis a TÖVE KÖR alakú. De nem csak. A valami hasznosat TÖVE, TEVE, valami jó TEVÉKEnység (a sejtekben) gondolata is előjön. A KöRTöVe – TöVe KöR – TeVéKeny hangváz: K-R-T-V – T-V-K-R – T-V-K-ny. A CzF Szótár fejtegeti a névkialakulás állomásait: „A kör gyökből lett az elavult ige körd v. kört, és ebből körtő körte részesülő név. Így képződött a sörte, s a vastag hangu lapta (lobta a lob gyöktől) finta, sánta stb. […] A latin pyrum, melylyel a német Birn is egyezik, inkább a pyramis, prgoV szókkal látszik rokonságban lenni, mintha a pyrum szóban a körtének azon tulajdonsága vétetett volna tekintetbe, mely szerént a gúlához (pyramishoz) hasonlítható. A körte megtoldva körtély, melynek közvetlen törzsöke az igeneves körté, […]. Így alakultak: sörte, sörté, sörtély, gerdély, gurdély stb. […] a körtvély is, melyhez hasonlók a sörtvély, görvély. Ennek közvetlen törzsöke a kettőztetett képzőjű igenév körteve, összevonva körtve, mint hal igéből lett haló, halu, halava, halavány v. halvány, el igéből elő, ele, eleve, eleven, mer igéből merő, mere, mereve, mereven, merevény, gör elavult igéből görö, göre, göreve, görve, görvély stb.” Kiem. K.S. Igen ez a nyelv játékos, rugalmas és mélységekig kifejező. A fent említett pyrum, Birn, de sok nyelven pear, per stb. nevek a KÖRTE KÖRTÖlő, PÖRgő, PÖRgethető alakjára utalhatnak. Ez mutatja, hogy az ősnyelvben ilyen neve is volt, mert különben, a csak magyarul érthető PÖRge, PERgő szavak gyöke nem lenne ott jelen. Ám a CzF Szótár által is idézett, s helyenként ma is használatos KÖRTVÉLY** megnevezés is beszédes. A TV hangcsoport – ÖrTVÉ – a szavakban általában bevégzett állapot eredményét, annak valamire hasznos (haszontalan) voltát fejezi ki. Ilyenek: bizonyÍTVÁny, hITVEs, lÁTVÁny, OlTVÁny, ültETVÉny stb. A V.LY – LY.V gyök: VéLy – LyéV, a körtVÉLY a teljes érés állapotában VÁLik finommá, LEVessé, ekkor lehet VÉgleges VÉLeményt alkotni minőségének ÉLVezhető mÉLYségéről (ért-vély, ört-vély, körtvély). A magyar nyelv szavaiban benne rejlenek az értelem ilyen ’apró rezdülései’ (G. B. Shaw). Az ómagyar ősnyelv utódnyelveként a török nyelvek is megörökölték, de nem tőlük ered. RT – TR: a köRTe kitűnő véRTisztítóként, éRTisztítóként szükséges a teljes éTRendhez – és mert akár a ciTRom, peTRezselyem – nélkülözhetetlen életfontosságú seRkenTő elemeket taRTalmaz az emberi test*** számára, amelyek áTRendezik setjeit. TV – VT: a körTVély névben megjelenik a megóVTa ValamiTől gondolat.
/*/ Az ember annak ad több nevet, amit szeret, amit fontosnak érez. Így volt a víznek több mint tíz neve. Akit szeretünk, becézzük, elhalmozzuk különböző szépítő jelzőkkel. A gyümölcsök is így kaptak több megnevezést az ősi nyelven. Némelyek megmaradtak az ősnyelv egyenes ági örökösében, a mai magyar nyelvben, ám sok csak az utódnyelvekben él.
/**/ Körtvélyfája, helység Erdélyben, de sok más ilyen helységnevünk van szerteszét az egész Kárpát medencében. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rtv%C3%A9lyes_%28egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap%29
/***/ Az emberi test, a gyümölcsök és a nyelv teremtője tudta: mit milyen alakban alkot, mi mire jó, és a nyelv szavaiban találó névvel mutat jellemzőire, hogy az ember hasznára legyen.