KÖRTE, KÖRTÖVE, KÖRTVÉLY* – A körtefa termése. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A KÖRTE szó K.R – R.K gyökből ered: KöR – RöK. (k > p: pör) A KÖRTE KÖR keresztmetszetű gyümölcs. Az RT páros többnyire a valami okból, valamilyen természeti vagy emberi tevékenység folytán létrejött dolgokat jelöl. Az RT hangcsoport – ÖRTE – a bIRTOk, ÉRTÉk szavakban. A kÖRTE ÉRTÉkes kERTI gyümölcs, olyan tápanyag tARTAlommal, amely így szerepel egy leírásban: „A gyomorbajosok és a vesebajosok számára a legjobb. A körtét általában gyulladásos betegségek gyógyítására használják, illetve az emésztési rendszerre és a légutak gyógyítására. […] A nyersen, frissen fogyasztott körte jó hatással van az agyműködésre, megerőltető szellemi munkát végzőknek naponta való fogyasztása javasolható. […] A körte nemcsak aromás, kellemes ízű gyümölcs, hanem kitűnő vértisztító és idegerősítő gyógynövény is.” https://recsov.wordpress.com/korte-beltartalma-gyogyhatasa/ Tehát vÉRTIsztító, ÉRTIszító, vagyis az ARTÉria tARTAlmára ható. Egyik névadó jellemző a KÖRTÖVE szóban. Ez összetett: KÖR-TÖVE, vagyis a TÖVE KÖR alakú. A KöRTöVe – TöVe KöR hangváz: K-R-T-V – T-V-K-R. A CzF Szótár fejtegeti a névkialakulás állomásait: „A kör gyökből lett az elavult ige körd v. kört, és ebből körtő körte részesülő név. Így képződött a sörte, s a vastag hangu lapta (lobta a lob gyöktől) finta, sánta stb. […] A latin pyrum, melylyel a német Birn is egyezik, inkább a pyramis, prgoV szókkal látszik rokonságban lenni, mintha a pyrum szóban a körtének azon tulajdonsága vétetett volna tekintetbe, mely szerént a gúlához (pyramishoz) hasonlítható. A körte megtoldva körtély, melynek közvetlen törzsöke az igeneves körté, […]. Így alakultak: sörte, sörté, sörtély, gerdély, gurdély stb. […] a körtvély is, melyhez hasonlók a sörtvély, görvély. Ennek közvetlen törzsöke a kettőztetett képzőjű igenév körteve, összevonva körtve, mint hal igéből lett haló, halu, halava, halavány v. halvány, el igéből elő, ele, eleve, eleven, mer igéből merő, mere, mereve, mereven, merevény, gör elavult igéből görö, göre, göreve, görve, görvély stb.” Kiem. K.S. Igen ez a nyelv játékos, rugalmas és mélységekig kifejező. A fent említett pyrum, Birn, de sok nyelven pear, per stb. nevek a KÖRTE KÖRTÖlő, PÖRgő, PÖRgethető alakjára utalhatnak. Ez mutatja, hogy az ősmag(yar)-nyelvben ilyen neve is volt, mert különben, a csak magyarul érthető PÖRge, PERgő szavak gyöke nem lenne ott jelen. De a CzF Szótár által is idézett, s helyenként ma is használatos KÖRTVÉLY** megnevezés is beszédes. A TV hangcsoport – ÖrTVÉ – a szavakban általában bevégzett állapot eredményét, annak valamire hasznos (haszntalan) voltát fejezi ki. Ilyenek: bizonyÍTVÁny, hITVEs, lÁTVÁny, OLTVÁny, ültETVÉny stb. A KÖRTE a teljes érés állapotában VÁLik finommá, ekkor lehet VÉgleges VÉLeményt alkotni minőségének ÉLVezhető mÉLYségéről (ért-vély, ört-vély, körtvély). A magyar nyelv szavaiban benne rejlenek az ilyen „apró rezdülések” (G. B. Shaw). Az ősmag(yar)-nyelv utódnyelveként a török nyelvek is megörökölték, de nem tőlük ered. */ Az ember annak ad több nevet, amit szeret, amit fontosnak érez. Így volt a víznek több mint tíz neve. Akit szeretünk, becézzük, elhalmozzuk különböző szépítő jelzőkkel. A gyümölcsök is így kaptak több megnevezést az ősi nyelven. Némelyek megmaradtak az ősnyelv egyenes ági örökösében, a mai magyar nyelvben, ám sok csak az utódnyelvekben él. **/ Körtvélyfája, helység Erdélyben, de sok ilyen helységnevünk van. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rtv%C3%A9lyes_%28egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap%29