Két szó: KONGRESZ és KLUB, egyik sem tűnik magyarnak, olyanok, mint a hosszú idő után hazatérő, köpönyegébe burkolózó, aki idegennek tűnik, de ha szóba állunk vele, leveti köpenyét, beszélgetni kezd. Elmondja, honnan indult, ki és mi volt kezdetben, s hogyan lett azzá, ahogyan most megjelenik.
Előzetesként: a Vízözön előtti korszak nem egy nyúlfarknyi rövid idő volt, hanem 1654 év! Oly hosszú idő, mint Róma bukásától napjainkig! Több mint másfél évezred. Ez idő alatt törzsközösségi életforma, közbirtok-kalákarend szerint éltek. Nem volt állam, a nagycsaládokat a tekintélyes sátorapa irányította. A sátoralja nagycsaládok törzsekbe szerveződtek.
Mivel a névadásokban a kezdet mindig meghatározó, így valószínű, első esetben hat nagycsalád egyesült törzzsé. A törzs vezetésében – a nagymester, RABONBÁN mellett – a többi rangidős sátorapa is részt vett. A HAT VÉN leült körben az ő tárgyaló helyükön SZERt ülni, és a TÖRZS ügyeit ZSÖRTölték, tárgyalták, TÖRZSölték, tisztázták. A fennforgó ügyekben döntöttek a lehető legigazságosabban.
E hat ülőhely, HAT ALOM jelképként maradt, mint törvénytevő hely. A HAT ALMON hozott döntés volt a HATALOM szava törzsszinten.
————
KONGRESZ, kongresszus – a szó így nem tűnik magyarnak, de ha átforgatjuk: SZERKONG, rögtön az ősi beKONGatott, beharANGozott, meghirdetett SZERekre SEReglésekre gondolunk. A törzsi HATALOM döntése szerint hirdettek, KONGattak SZERt, ha szükség volt. Így már érthetőbb: KONG-RESZ – beharANGozott, KONGatott, közhírré tett SZER.
A latin nyelv, a megrontott ógörög és az etruszk nyelv keveréke. E nyelvkohóban alakult ki a CONGRES, KONGRESZ szavuk. A latin utódnyelv a fordított gyökkel: SZER – RESZ örökölte meg sajátos hangtani szabályai, hangzástörvényei miatt.
A KONG szó jelentését azonban nem ismerték és ma sem ismerik az utódnyelvek beszélői. Az is csak magyarul érthető, hogy a SZERen RÉSZvevők RÉSZt kapnak, ismeretet nyernek a megKONGatott, beharaNGozott beszédtárgyakról. Erről a latin nyelv nem tud semmit.
Hozzátenném, hogy gyerekkoromban a templomból hazaérkező úgy köszöntötte az otthon levőket: Adjon az Isten RÉSZt a könyörgésből.
——————–
KLUB – e szót angol eredetűnek tartják. Akik ugyanabba a KLUBba járnak, azok egy KaLAP (b > p) alá tartoznak, nézeteik nagyvonalakban KLAPpolnak. Ennek ellenére csaK Lazán kötődnek egymáshoz (csukló = csak laza). A szófordítás szabálya szerint: KLUB – BULK. Ha a lágy L hangot rokonhangra, szintén lágy J hangra cseréljük: BULK – BUJK. A BULKA, BUJKA a fészek ősi magyar neve.
A keleti KABUL város is fészekként kapta nevét az ősiségben.
A KLUB is fészek. Ha angol nyelven képződött volna, akkor sem kerülheti el az ősi anya-nyelv szóalkotási szabályait, mivel kötelezően csak annak gyökszavaiból gazdálkodhat! Nincsenek saját gyökei!
Ez esetben a KL páros alvógyök. Mivel a kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel alakultak ki, a kieső hangot közbeiktathatjuk: K-A-L. A KLUB angol kiejtéssel KLAB. A kötött mássalhangzó-párosok alvógyökök, KL: K.L – L.K: KaL – LaK, KALAB. Ám a K-L-B hangvázzal van magyar szó: KaLiBa, és az is egy fészek, mint a KLUB – KLAB (kalab).
Mai nyelvezettel a KLUBban vannak a jó BULIK. A családi kis KALIBÁban is.
KLuB – BuLKa – KaBuL – KaLiBa – BuLiK hangváz: K-L-B – B-L-K – K-B-L – K-L-B – B-L-K
A BULI is ősi gyökre épülő szó: B.L – L.B: BÁL – LáB. A BÁL is BULI, LÁBaló, táncoló mulatság, ahol egymáshoz BÚJnak a párok.
————–
A fentiekből látható: minden utódnyelvi szót csak anya-nyelvébe visszahozva, gyökönként lehet kielemezni, és elemeiből kiolvasni, mi volt eredeti mondanivalója. A magyar nyelvbe visszahozva színt kap, megélénkül, életre kél az addig hervadtan, szárazan, fakón álló utódnyelvi szó.
Visszaültetve anya-nyelvébe, beindul vérkeringése, megelevenedő elemi részeiben magyarázatot ad az általa képviselt összességről. Ezért is magyar a nyelv neve, mivel ez a világ nyelvi titkainak magyarázó nyelve! A világ nyelvészei innen kiindulva kereshetnék a nyelveik titkait.