KONCSOR – Felkunkorodás, görcsbe rándulás, összegörnyedés. [sóvidéki tájszó]
A KONCSOR szó K.N – N.K gyökbővítmény: KoN – NoK, leginkább a felKUNkorodás koNOK összegörbedés jelenségét leíró szó.
Az NCS hangcsoport – ONCSO – a rONCSOk, fANCSAl, kANCSAl szavakban, a bajban csak a szerENCSE segít.
A CS.R – R.CS gyök: CSoR – RaCS, a CSORba, RÁCS szavakban hátrányt megjelenítő.
Valaha a nehéz lefolyású, halálos KÓRnak, amelyet ma RÁKnak neveznek, volt más neve is. A megnevezés a kór jelenségei nyomán adatott. A rettentő fájdalmakat elviselő beteg összeKONCSORodva, görcsbe csavarodva szenvedett. Ebből eredően KONCSOR, KANCSER néven rögzült a kór.
Ez ma nincs jelen a magyar orvosi nyelvben, de él az utódnyelvekben.
A KONCSOR – RONCSOK gyökátforgatás mutatja, hogy a halálos KANCSER RONCSOKká változtatja a betegeket.
KaNCSeR – RoNCSoK hangváz: K-N-CS-R – R-N-CS-K.
Az NCS – CSN kapcsolat: a kaNCSer olyan a CSoNtig ható fájdalomban, mint a raCSNi harapós hangja.