KÖLT, KÖLTŐ

KÖLT – 1. Álmából ébreszt, felkölt. 2. Érzelmet ébreszt, kelt valakiben. 3. Madár a tojásból költ. 4. Pénzt kiad, költekezik. 5. Verset, zeneművet költ. 6. Rossz hírét költi valakinek. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: kel – finnugor] A KÖLT a K.L – L.K gyök bővítménye: KöL – LéK.
Amiben mindannyi egyezik: minden KELTés, KÖLTés egy KÜLDés, KÜLDetés indulása. Az L.T – T.L gyök: LéT – TeL, az éLET, TELít szavakban van jelen. Akit felKÖLTenek, az indul valahová. Akiben érzelmet KELTenek, abban beindul valami. A madár kicsinye, ha kiKÉL előbb-utóbb szárnyat bont. Ha az egyén pénzt KÖLT, ott elindul egy körforgás. A KÖLTött vers, dallam is útnak indul. A rossz hír is szárnyra KÉL. A KEL, KÉL nem finnugor, hanem ősmag-nyelvi K.L – L.K gyök és ki nem hazudható a magyar nyelvből. Ami KÉL, az mindig egy LÉKen, LIKon, LUKon KÉL ki, bújik, régiesen: búLIK, búvik elő. A búlik, búvik szóban a villanó világosság vi ősgyöke van jelen, amely felKELvén, szintén LÉKen, LIKon, LUKon át villan be.    

KÖLTŐ – Költői műveket író művész. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: kel – finnugor] A KÖLTŐ a K.L – L.K gyök bővítménye: KöL – LéK. Vehetjük úgy, hogy a KÖLTŐ a szülő, a KÖLTEmény a szülemény. A TL – LT kötött mássalhangzó-párosok azt is elmondják, hogy a kÖLTŐ kiÖTLI a kÖLTEményt. Ami születik, az szülő kicsinye, kölyke, pulyája. A PUJA ősi szó a tOJÁsból előBÚJÓ, vagy a szülőLÉKen, LIKon, résen kiBÚJÓ kis ÚJszülött puPUJgató megnevezése. Így lett a KÖLTÖtt vers a KÖLTŐ PUJÁja, amely aztán a kialakuló ógörög nyelvben rögzült POEszisz alakban. A mai magyar nyelvben idegenül hangzik a PULYA szó, mivel ezt az utódnyelvek örökölték (pui, boy stb.). De, hogy jelen volt az ősiségben, azt a csángó nyelv bizonyítja, ahol nem a románból átvett szóként ragadt meg, hanem az ősmag(yar)-nyelvből fennmaradt. A KÖLTŐ – TÖKÖL fordítás itt nem erkölcstelen kifejezés, hanem azt mutatja, hogy értelmi kapcsolat van a T.K – K.T gyök: TöK – KöT, TÖKöl (tákol – alkot) – KŐT (költ) valamint az ÖTÖL szavak közt, amely tervezést jelent. Amit kiÖTÖL, KÖLT, az hatékony lehet sokak gondolatainak befolyásolására. Az LT hangcsoport – ÖLTŐ – azt is megmutatja, hogy a kÖLTŐ jelképesen magára ÖLTI azok egyéniségét, másképpen, beleBÚJik (puj) annak, azoknak érzelemvilágába, akiről, akikről ír. A kÖLTŐ úgymond lELTÁrt készít a mÚLTról, belekiÁLT a jövőbe, de csak akkor válik mÉLTÓvá a meghallgatásra, ha igazat szól. Akik a hatalomhoz dörgölőznek, azok ÉLTÜkben elvették jutalmukat, az utókor – tetszik, nem tetszik – mellőzi, semmirekellőnek nyilvánítja. A KÖLTŐ a SZÓ, ő a fennKÖLTEn SZÓló. Valaha volt egy kifejezés: SZOLTÁN. Ez azt nevezte meg, aki SZÓLT. A KÖLTŐ, ha szükség: kiÁLT vagy üvÖLT is, ha kell. Az L.T – T.L gyök: LáT – TáL, azt is mutatja, hogy az igazi KÖLTŐ LÁTÓ, TÁLTOS