KOLOZSVÁR – Erdély legjelentősebb városa. [bérnyelvész szerint: nk: latin]
KOLOZSVÁR, KOLOSVÁR neve a K.L – L.K gyök bővítménye: KoL – LoK. A név magyar szóelemekből épül fel. A KOL gyök az előKELő értemet is rejti. Latin nyelv talán még csíráiban sem létezett KOLOZSVÁR alapításakor.
A KOLOS – LAKÁS átforgatás mutatja, mi az alapeleme a megnevezésnek.
KoLoS – LaKáS hangváz: K-L-S – L-K-S
A szókezdő gyök jelent KULcsot is. Már a kezdettől KULcsos, LAKatra zárt, erős faLAKkal védett kincses helység, s e jelzőjét mindvégig megőrizte.
Mivel KOLOSvár, KOLOZSvár a KULCSos, kincses jelzőt kezdettől mindig magán viselte, így elképzelhető, hogy nem tűrte falai közt a SALAKnépséget.
Most már van elég belőlük.
KoLoS – SaLaK hangváz: K-L-S – S-L-K
A KOLOZS – ZSOLOK teljes átfordításból arra is gondolhatunk, hogy erős vallási kötődés jellemezte lakóit: ZSOLtár, ZSOLOzsma éneklő közösségként.
Valaha a KILINCS és KULCS ugyanazt is jelentette. A KULCS másik ősi neve KULUCS. A KULCS szó jelent erős kötődést, de a nyitó eszközt is.
A KULLANCS a nevét is a bőrbe szorosan beleKULCSolódó, szinte kivehetetlen, úgymond: nyithatatlan bezáródásáról kapta.
KOLOZSvár, KINCSes, KULCSos, KILINCSes helység volt már a kezdetek idején, és a kezdet mindenben meghatározó, így a névadásban is.
KoLoZS – KiNCS – KuLCS – KiLiNCS hangváz: K-L-ZS – K-N-CS – K-L-CS – K-L-N-CS.
Kezdetben lehetett KULCSOSVÁR, KULUCSVÁR, KOLOSVÁR. KOLOZSVÁR, a település már eleve bekerített lehetett, KULCSos zárhatósággal. Nóta is van róla: „…a kapuja kilenczáras…” E jellemzője végigkísérte egész történelmét.
Hasonló a szintén kulcsos-záras KULUCStorony, KALAStorony, KALAStorom, KALAStrom, KLAStrom, amely kezdetben szintén megerősített védelmű LAKÁSként épült. KLAStromok vagy záras települések nevében a KAL gyök KULcsra zárható LAKra is utal.
A kezdetek idején ősnyelvűek, székita, szkíta székelyek telepedtek le a Kárpát-karéjon, a medencében ugyanis még a víz volt az úr. Minden Kárpát-medencei név ősnyelvi, azaz magyar eredetű!
Az L hangcsoport – OLO – a kerített telepÜLÉsek védett, védhető ÁLLApotban, nyugALOm helye voltak, ahol nyugodtan hajthatták ÁLOmra fejüket a csALÁdok.
Az L.ZS – ZS.L gyök: LoZS – ZSoL, a falakon belül LAZSálható, a ZSILiző kis patak csordogálásához hasonló kellemes folyású, ZSOLtáros, ZSOLozsmázó, zsoLOZSmázó, istenes életre volt lehetőség.
Az SV hangcsoport – OSVÁ – Kezdetben csak ÖSVÉnyféle tapOSVÁny vezethetett arra, lehetett az iszamos (iszapos) Szamos mellett pOSVÁnyos hely, amely megközelítési nehézségével védelmet is nyújtott.
Nem véletlen a KINCSES, KULCSOS jelző – lakhatták tulajdonukat, kincseiket féltő fÖSVÉny emberek is. Nem kizárt, hogy ŐSVÁr állt ott előbb.
A ZSV páros, mint ZS.V – V.ZS gyök: ZSiV – ViZS, a település élénk ZSIVaja, VIZSlató életjelenségeinek leírói. Névadó jellemző a ZSIVányok VIZSlató érdeklődését is felkeltő gazdagsága, a kincses KULcsos, KOLOSvárnak.
A szóvégi V.R – R.V gyök: VáR – RéV, közismert, elmékbe ROVott, biztos védett RÉVnek számító helység.
SV – VS kapcsolat: KoloSVár a híVSéges, istenes emberek városa volt.
Volt!