KÖLCSÖN – Valaminek, különlegesen pénznek ideiglenes átengedése valaki számára, illetve a visszaadás kötelezettségével való átvétele valaki által. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A KÖLCSÖN szó K.L – L.K gyökbővítmény: KöL – LöK. KÖLCSÖNt kérni nem KELlemes, KÖLlemes, de ha szükség kényszerít, akkor KÖLL.
A KÖL gyökben a KEL, KÖL, de a kell, azaz KÖLL értelme is jelen van. A KÖLCSÖN szó tengelyében levő LCS páros meghatározó értelemhordozó a fogalommal kapcsolatos kifejezésekben. Mint L.CS – CS.L gyök: LőCS – CSeL, azt is jelzi, hogy könnyen LŐCSös, azaz csavaros helyzetbe kerülhet a KÖLCSÖNvevő, mivel benne rejlik a CSELes CSALás lehetősége. Alkothatók még: locs, lőcs, kalács, kulacs, fordítva csal, csel, Csilicsali Csalavári Csalavér stb. Nem a bÖLCSesség jele a KÖLCSÖNvétel (attól függ, kitől), mert a Biblia szerint: „Szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak. Az LCS páros körül értelemadó hangnyaláb jön létre, ez esetben ÖLCSÖ. A hangzásra kell figyelni. Tessék a KÖLCSÖN, hogy legyen mit elköltsön (kölcsön), és a megbeszélt időre hozzám vissza töltsön (tölcsön).
Bár a KÖLCSÖN LÖKést adhat valamilyen vállalkozásban, de CSALódást is okozhat a sürgető visszafizetési kötelezettség miatt. Ez napjainkban élesben mutatkozik meg világszinten. A KÖLCSÖNt erKÖLCSI KÖtelesség visszaadni akkor is, ha nem gyümÖLCSÖzött. Ezt a KÖLCSÖN KÖRértelmű KÖL gyökszava is megerősíti. Úgy KEREK a KÖLCSÖNvétel, ha azt visszaszolgáltatva, zárul a KÖR. A KÉR szóban is jelen van a KÖR. A KÉREK fordítva: KERÉK, amely visszaforgatható. Az igazi, tisztességes KÖLCSÖN nem jár uzsorakamattal! Lám a nyelv mily változatosan nyilvánul meg a fogalommal kapcsolatos jelenségek nyomvonalán. Ez is bizonyíték, hogy az ősmag(yar)-nyelvben költ a KÖLCSÖN szó, és innen örökölték a nyelvek. Az elkel, elKÖLT, románul: CHELTuie. Az LCS páros a kuLCS szóban azt is megmutatja, hogy a KÖLCSÖN egyféle KULCS a pillanatnyi megoldáshoz, bár nem biztos, hogy a legbÖLCSebb!. A szükséghelyzetben levő megsegítése tisztességes baráti KÖLCSÖNnel, bÖLCS dolog. Ez működött a székely KALákarendszerben ősidők óta, míg Erdély fejedelmei szét nem verték a sajátos székely társadalmi szervezet belső rendszerét. (Már akkor is utálta a hatalom, ha az emberek összefogtak.) Az LCS páros többnyire (elmés) megoldás értelmű például a böLCS, kuLCS, töLCSér szavakban. Az -ÖN határozóragnak mondatik, de háttérben ott a személyes névmás értelmének árnyéka: (ön) sokat ne költsön, és ne kérjen kölcsön. Ne kérjen KÖLTéSre ÖN! Vagy: ne a KÖLTekezésEN, KÖLTeközésÖN alapuljon az ÖN élete. Nagy baj, ha valaki a KÖLCSÖNből LOCSoL a KuLACSból, vagyis hitelre iszik. Erdővidéki mondás még: ’A KÖLCSÖN (kért) kaLÁCS visszajár.’
KÖLDÖK – Az ember és az emlősök hasa közepén levő kis kerek betüremlés, a köldökzsinór kiindulásának helye. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A KÖLDÖK K.L – L.K gyökből induló szó: KöL – LöK. A szó a kellemes tápláltság (ld > lt), ellátás jelképe is, amely fejlődésben LÖKést az a fogadó testnek, szervezetnek. Hasonló a KÜLD szó értelme. Az anyai test a KÖLDÖKzsinóron át KÜLDi a szükséges táplálékot magzatának – KÜLDŐzsinór. A FöLD köLDökén éLDegélni áLDott boLDog állapotot, az áLLanDó ellátottságot jelenti, akár a magzatnál. A KÖL körértelmű, az ÖLDÖK viszont ÖLTÉSt, ÖLTÖGetést, folyamatot jelölő: vonal, pálya (Hold). Példa rá a szemÖLDÖK, amely a szem fölött van félkör, ívöltés, varrat alakban: ÖLTÖGet (ld > lt). Az LD páros körül értelemadó hangnyaláb képződött, ez az LT párossal rokon értelmű: ÖLDÖ, ÖLTÖ, mindkettő a folyamatosság, folytatólagosság értelmét hordozza. A D hang itt a folyamatosság (iDő), és az L hanggal az áLLanDó ellátás megjelenítője. Ez az értelme a FöLD szóban is, mivel a FöLD a természetes életforrások megújuló körforgása nyomán önellátó. A fenti török eredet jelölés azt jelenti, hogy a szótárszerkesztők nem is próbálták a szót bontani és összefüggéseiben vizsgálni. A török nyelvek az ősnyelvből örökölték, de a szónak bonthatósága, alkotó elemeinek magyarázhatósága csak a mai magyar nyelven van.