KOLBÁSZ – Bélbe töltött, fűszerezett darált hús, amelyet főve, sülve, nyersen füstölve fogyasztanak. [bérnyelvész: szláv < ?]
A zárjelben levő kérdőjel azt jelenti: nem tudni honnan érkezett a szlávokhoz a kifejezés. Pedig egyszerű: a magyar nyelvből! KOLBÁSZt már az ősi egynyelvűség idején készítettek. A megnevezés akkor született. Minden más nyelv onnan örökölte meg. Tehát nem szláv* eredetű szó!
A KOLBÁSZ szó a K.L – L.K gyök bővítménye: KoL – LoK (k > g – lóg). A KOL kör-, görbületértelmű: KALótyált, KALácsolt stb. A KOLbász fölöttébb ízletes LAKtató magyar alapélelmiszer.
Az LB hangcsoport – OLBÁ – a füstölt, szárított kOLBÁsz, ÖLBEn is vihető. A magyar jobban szereti, mint a kELBImbót, ELBÍr akár egy egész szállal is. Székelytől hallott tréfás kijelentés: Egy lépés KOLBÁSZ meg se kottyan.
Az LB páros, mint L.B – B.L alvógyök: LóB – BéL gyökkel alkotható szavak is beszédesek, mivel kapcsolódnak az elkészítési művelethez, és a jellemzők leírásában is jelen vannak. A KOLBÁSZ hosszú, hajlékony, BÉLbe töltött, paKOLt hentes termék. Hajlékonyságában hasonlít a LIBanyakhoz. A készítésnél, a hurolás után megLÓBálják a BÉLben levő vizet, hogy jól kiÖBLÍtett, tiszta legyen. A KOLBÁSZ is LÓBálható. Ismerős: „KOLBÁSZt LÓBálva jön a padlásról.” E gyökkel épülnek a BÁLa és nyaLÁB szavak. A BÁLA is magyar, a nyALÁB fordítottja. Jelentésük: göngyöleg, köteg. A BÉLbe töltött anyag is belesűrített göngyöleg, göngyölített, mondhatnánk: kötegelt, amelyet a BÉL fog közre. Van, aki szereti a főtt KOLBÁSZt. Régiesen szólva a LOBogó forró vízben főzés: aBÁLás, ezt Sóvidéken ma is LOBbasztásnak, lobBASZtásnak mondják.
A szózáró B.SZ – SZ.B gyök: BáSZ – SZaB, olyan gyök, amely mindenben a legnagyobbat jelenti. A B hang nagyságot jelent a Bölény, Bivaly, Bazár, Bálna stb. megnevezésekben. Az ÁSZ gyök kiterjedést: ASZtag, ASZó, ASZtal stb. Ez esetben a rendkívüli jó értelmét hordozza: BÁSZ.
A BASZ gyök eredetileg nem volt aljas értelmű: NYOM. A kolBÁSZ töltelékét beleNYOMkodják, őseredeti szóval: beleBASZ-szák, paKOLva BASZ-szák bele a BÉLbe a LUKon (luk – kul – kol), így lesz KULBÁSZ, KOLBÁSZ a neve. A KOLBÁSZt SZÁLAKBAn mérik.
KoLBáSZ – SZáLaKBa hangváz: K-L-B-SZ – SZ-L-K-B.
Nem véletlen, hogy a testi nemi élvezet legnagyobbika is a BASZ gyökkel fejezhető ki. A BÁ nagy, az ÁSZ SZéltében hoSSZában legnagyobb kiterjedés és meghaladhatatlan minőségi magaslat is. Az ÁSZ mindenben a legnagyobb. Itt az ínyen és nyelven érezhető ízek terjedelmét, de annak nagy voltát is jelenti.
Az egész világon senki nem tud olyan valódi ízletes KOLBÁSZt készíteni, mint a magyarok. A KOLBÁSZ igazi hazája a Nagy Magyar Alföld**, ha úgy tetszik Debrecentől Aradig, de én Székelyföldet is ideírom.
A hivatásos magyar/talan nyelvészet a csárdás, huszár, KOLBÁSZ szavakat mind idegen nyelvekből eredőként hazudja. A KOLBÁSZ szó minden eleme magyar, a megnevezés az elkészítési műveletek fő jellemzőinek sűrítménye.
Lehet keresgélni a szláv nyelvekben a KOLBÁSZ szó kialakulásának lépcsőzetes mozzanatait a jellemzők felsorolásával, amint itt fent. Küzdelmes lesz, de csak tessék.
A KOLBÁSZnak az ősnyelven volt egy másik neve, amelyet a vékony hosszúsága miatt kapott: GERNYÁC. E szó ma is él Székelyföldön, és a vékonydongájú, magas ember jellemzőjeként is használják. A KOLBÁSZt helyenként párosával töltik. Ez a másik névadó jellemzője, így az IKERség fogalma is társul a névadásban. Az ősi GERNYÁC, IKERNYÁC szó módosulata a román CÂRNAT, többes számban CÂRNAȚI, azaz KERNYÁC. A szavak hangvázai bizonyítanak.
GeRNYáC – iKeRNYáC – CâRNaȚi hangváz: G-R-NY-C – K-R-NY-C – C-R-N-Ț.
Végül az LB – BL értelmi kapcsolat: a koLBászt a bélflórától teljesen megtisztított, vízzel kiöBLített BéLbe töltik.
—————————
/*/ Bár most Békéscsabán tarják a KOLBÁSZ nagy évi ünnepét, nem jelenti azt, hogy tót eredetű termék. Annyira igaz ez, mint Békéscsaba nevében levő Csaba szó szlovák eredetét igazolni a békát jelentő žaba szóval. A béka egyik jellemzője a csobbanás, az ősnyelven csoba megnevezése is létezett, innen a tót žaba, tehát az is ómagyar ősnyelvi eredetű. A város nevében viszont a Csaba, férfinév.
/**/ Abdáról csomagtartónyi KOLBÁSSZal megrakodva indultak a különböző országokból való autók Hegyeshalom, Rajka felé, és az autók közt sok volt a cseh, szlovák, német rendszámú is. Irdatlan mennyiségű hentesáru cserélt gazdát nap, mint nap. Szemtanúként írom, mert kéthetente szállítottam saját vállalkozásban árut oda (nem kolbászt). Miért innen vitték a csehek, tótok, németek, ha ők a szülőatyjai a terméknek? A magyar nem hoz kolbászt sehonnan!