KOCKA – Hat egybevágó négyzetlappal határolt mértani test. [bérnyelvész: szláv]
A KOCKA K.C – C.K gyökből képzett szó: KoC – CoK.
A KOCKA érdekes mértani test, oldallapja négyzet alakú. A szabályos KOCKA elméletileg a gömb szögletes változata. A szó tengelyhangzója a vidámságra, játékra utaló CK páros. Eldobva, elvetve, KOCogva, koCOGva (k > g) gurul. Ősidők óta játék, jövőkutatás, jóslás eszköze. A KOCKA KOC gyöke, az ütközési KOCcanó hangon kívül, titokzatos tartalmat sejtet a k > g váltással képződő GÓC párhuzamban. A benne rejlő fizikai lehetőséget – egy KOCKÁban sok KOCKA – Rubik Ernő* magyar feltaláló látta meg, és rendkívül elmés szerkezetet épített a hat oldalon belül. Erről a szócikk végén.
A CK hangcsoport – OCKA – játékosságot leíró szavakban: bohÓCKOdó, cICKÓ, fICKÁndozik, kACKIás, mACKÓ, malACKA és mások.
A CK páros, mint C.K – K.C gyök: a CaK – KoC gyök hangjaival alkotható szavak: KACagány, KACag, KACér, KOCcan, KOCog, CIKi, CUKi stb., amelyek játékos színezetűek. Ezt nem lehet kihazudni a magyar nyelvből.
Az utódnyelvek a KOCKÁnak az űrtartalomra utaló nevét, a KÖB szóalak módosulatait használja: CUB, CUBe, CUBo és mások.
Még egy érdekesség: a KOCKÁnak 12 éle és 6 oldala van: tucat, fél tucat.
Kocka vagy négyzet?
KOCKÁs füzet vagy négyzetes füzet? A KOCKA szó eredetileg nem jelentett téridomot, hanem SZAKASZOKban (cikkes cakacok) ide-oda CIKÁzó, CIKCAKKos vonalat, amelyek NÉGYzetet, síkmértani (fából vaskarika) KOCKA alakot alkotnak. A síkmértani KOCKA négyzet alakú tér.
KoCKa – CiKCaKK hangváz: K-C-K – C-K-C-K.
A NÉGYzet szó, szoros kapcsolatban áll a NÉGYelésre azaz megmunkálásra felosztott földterülettel. A NÉGYszögű földterületeken NÉGYelnek az emberek.
A téridom, a gördíthető KOCKA neve előbb KÖB, KUB lehetett. Ezt az utódnyelvek örökölték meg, a magyar nyelvből kimaradt, csak szó összetételekben van jelen.
Mégis egyik fő névadó jellemzője a téridom KOCKÁnak, hogy gördítéskor, ütközéskor KOCCan. Ha egy befestékezett KOCKÁt elgurítunk, cikcakkos rajzolat nyomot hagy maga után.
A KÖB – a téridom KOCKA – görgetésnél BUKIK, és úgy forog. A KUBIKus szögletes gödröt ás, amelybe a vigyázatlan könnyen beleBUKIK.
KuBiK – BuKiK hangváz: K-B-K – B-K-K.
Ily formán következményekben mégis összemosódik a két megnevezés.
CK – KC: a koCKa ciKCakkban gördül tova.
——————–
/*/ A magyar nyelv szavainak elemzésénél, a gyökszavak átforgatási lehetőségeit a Rubik-kocka elv világítja meg a legjobban. Így mutatható ki az utódnyelvekbe beágyazódott módosulatok kialakulási folyamata. Példaként: a madár, amely repül, szárnyaival repesve seperi az áert. A REPES – SEPER – PESER átforgatás természetes volt a teremtés ősnyelvén, épp mint a mai magyar nyelv szavainál is. Ezeket a szóalakokat használták az egynyelvűség idején a világ különböző tájain tájszóként.
A mai latin utód nyelvek nem a latinból (avis) vették át a madár megnevezését, hanem megőrizték addigi nyelvükben élő, áert SEPERŐ – PESERŐ, PESERE, PESŐRE szóalakja változatait. A PESŐRE lett a galíciai paxaro, portugál pássaro, spanyol pájaro, román pasăre szavak alapja.
