KLÁRA – A KLÁRA név a K.L – L.K gyökkel kezdődik: KeL – LaK. A gyök kötött mássalhangzó-páros, alvógyökként van jelen a szó elején. Ez esetben valamilyen jellemzőt rejt magában. A KLÁRA név alapjelentése: tiszta, áttetsző. A név eredete az üveg ősi nevének, a sziKLAszerű sztiKLA szóvége. Ennek tisztasága, csillogó szépsége ihlette a KLÁRA nevet. Ha fordítjuk: KLÁRA – ARÁLK, oly ARA, aki valamely URALKodó kegyét nyerhette el. A név még az Özönvíz előtti, mivel az ősmesék említik az üveghegyet*, amely sziKLAként állt csillogó áttetszőn. Ha a névkezdő KL alvógyököt felélesztjük: KEL, és ez a KELlemes, szép, vonzó, nőies KÜLlem, megejtő gyönyörűség. De a szívében LAKó érzelmekre is utalhat. A LÁ ősgyök LÁtás, áttetsző tisztaság, a LÁR gyök viszont beszéd értelmű (lárifári), e hajlamra céloz, ami létező nőies vonás, hisz a nő egyik fő fegyvere a pörgő nyelve. Az ÁR ősgyök szó-összetételekben magasságot, de értéket is jelent. Az AR, ÁR magas értéket jelentő ősgyök. Ilyen a magas hegyek (har) üde hARmatja, amely áldás, és értékes akár az ARAny. Az R hangcsoport – ÁRA – a szép ARA, a gyönyörű menyasszony felülmúlhatatlan védendő értékének értelmét viszi be a szóba. Jelen van a nARAncs, bARAck, ARAny és más szavakban is. Az ARA szó eredete is ősnyelvi ómagyar, a SÁRA, ARAnka, ARAbella nevek meghatározó eleme. Az első KLÁRA szép, kellemes küllemű, tiszta, beszédes, üde, ritka magas erkölcsi értékkel bíró lány volt.
/*/ Az ősmesék üveghegye valóság volt a Vízözön előtt. Áttetsző tiszta fényű, SZIKLAszerű és SZTIKLA volt a neve. Erről a sztikla címszónál a szótárban.