KERESZT – Egymást merőlegesen metsző két rövid vonal. [bérnyelvészet: szláv < germán < görög] A KERESZT a K.R – R.K gyökből ered: KeR – ReK. Valójában a KEReszt szó és jel ősnyelvi eredetű, jóval a nyelvek szétválása előtti időből. KEReszt = KÖR osztva. A KEReszt a KÖR rajzolatának megszületése után nem sokkal, oSZTóvonalként jelent meg. A KÖR OSZTásai a családlétszám növekedésének következménye. Előbb három, majd négy, öt, hatfelé, s így tovább. A KÖR a kezdetek idején a családot szemléltette (családi kör), és a körbe helyezett élelmet annyi felé osztották, ahány családtag volt. Ez talán az első tucatig működött. A KERESZTben a kezdetnél nem volt semmilyen rejtélyesség (misztikum). Semmiképp nem lehetett hitnézeti különbséget jelölő, vagy imádati jelkép. Az első KERESZTet a család négytagúvá válásakor rajzolták a KÖRbe, és az élelem elosztásról szólt a mindenkinek egyformán alapelv szerint. Az R hangcsoport – ERE – a kEREszt a kEREk, kÖRÖs téridom felosztásának EREzete. Az R.SZ – SZ.R gyök: ReSZ – SZeR is a RÉSZről szól a SZER alapján, a juss SZERént. Az SZT hangcsoport – ESZTE – jelzi, a kerESZT körOSZTÓ. A megOSZTÁst, illESZTÉst írja le a magyar nyelvben, és többnyire az OSZTAndó élelmiszerhez kötődik: a gabonakerESZTEk, gabonaASZTAg, ASZTAl, a mállASZTÓ, lISZTEt őrlő malom, a tÉSZTÁt dagASZTÓ asszony. Ennek fontossága okán maradt meg a négyfelé OSZTÁs vonalaiban. Az SZT páros, mint SZ.T – T.SZ gyök: SZéT – TeSZ hangjaival alkotható SZÉT szó is elválaSZTásra utaló. A SZÍT főleg következményeiben ugyanezt a jelenséget írja le (megosztás) a rossz értelmi oldalon. A SZŐTTes szóban a KERESZT gondolata is benne van, hisz a szálakat KERESZTbe TESZik. KERESZTben fektetve alkotják meg a poSZTót, váSZnaT. A KereszT szóban a KöTés értelem is jelen van, mert minden KöTés, fonalKereszTezés. Mivel a szövésben, kötésben minták is létrehozhatók, így ezeket SZERKESZTetteknek tarthatjuk. KeReSZT – SZeRKeSZT hangváz: K-R-SZ-T – SZ-R-K-SZ-T. Az iparban, főleg az építészetben rengeteg KERESZTezett összeépítésű SZERKEZET van. KeReSZT – SZeRKeZeT hangváz: K-R-SZ-T – SZ-R-K-Z-T. Már az ősiségben megjelentek a népet misztikumokkal rémítgetők, akik különböző jelképek védő, bűnoldozó erejét vitték be a néptudatba. Így válhatott jelképévé a KERESZT különböző SZEREKnek, ceremóniáknak, szerződésKöTéseknek, akár vérszerződéseknek is. A szláv, germán, görög nyelvek örökölték a szót. SZT – TSZ: a kereSZT két egymást merőlegesen meTSZő vonal által képzett ábra.